A magánszféra után kormányok is a karbonsemleges egészségügy mellett
A COP26 alatt a WHO felhívására 14 ország vállalta a ”net zero”feltételt 2050-ig
51 ország csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tett közzé a glasgow-i Klímacsúcshoz kapcsolódóan. A felhívás célja, hogy a résztvevő országok olyan egészségügyi ellátórendszereket fejlesszenek ki, amelyek egyrészt rugalmas a klímaváltozás hatásaival szemben, másrészt alacsony szénfelhasználású. Az 51-ből 47 ország kötelezte el magát egy fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású egészségügyi rendszer kialakítása mellett, ezek az országok a globális egészségügyi kibocsátás több mint egyharmadát képviselik. Közülük 14 azt is vállalta, hogy legkésőbb 2050-ig teljesen karbonsemlegessé teszi egészségügyi rendszerét.
Kattintson a folytatásért!
Párizs küzdelme a halálos hőhullámok ellen
Újabb tervekre van szükség a hőhullámok közegészségügyi kockázatainak csökkentése érdekében Párizsban. A 2003-as hőhullám különösen végzetes volt a francia fővárosban, a többlethalálozási arány akkor 142 %-ra nőtt. Az esemény óta sokat tett a város a hőhullámok közegészségügyi kockázatainak csökkentése érdekében, most azonban újabb terveket kell készíteni az alkalmazkodáshoz. A 21. század végére ugyanis a párizsi átlaghőmérséklet legalább 2 °C-kal fog emelkedni, a párizsiak pedig évente 10-25 32 °C feletti napot fognak átélni.
Kattintson a folytatásért!
Virtuális asszisztensek a felnőttek szociális ellátásában
Angliában kipróbálják a mesterséges intelligenciát a szociális ellátórendszerekben
A virtuális asszisztens egy hang alapon is kommunikáló mesterséges intelligenciát használó informatikai alkalmazás, amely segítséget nyújt a felhasználók számára a mindennapi teendők során. Akár mobiltelefonon vagy tableten is futtatható szoftverek felhasználását tesztelte néhány angol önkormányzat a szociális ellátásban a hagyományos vezetékes telefonos telemedicina szolgáltatások mellett, vagy annak kiváltására. Egy januárban publikált tanulmány áttekintette az elmúlt öt év során kipróbált virtuális szolgáltatásokat és összefoglalta a tapasztalatokat. Nyolc önkormányzati projekt alapján a páciensek általában kedvezően értékelték az új rendszerek bevezetését, a szolgáltatást nyújtók is pozitívan nyilatkoztak az új lehetőségeket illetően. Néhány nehezítő körülmény felmerült, amelyet azonban az Angliában 2025-re megvalósuló teljes digitalizációs folyamat részeként megoldhatónak tartanak.
A folytatáshoz kattintson!
Robotok az egészségügyi intézményekben és szociális ellátásban?
Felgyorsult használatuk és egyre nagyobb az igény a gondozási feladatokat ellátó robotokra
A személyi használatú robotok néhány éve kezdtek elterjedni, egy részük általános otthoni tevékenységekhez kapcsolódik, jellemző eszközök a porszívó, fűnyíró, úszómedence tisztító. Vannak olyanok is, amelyek a lakóhely felügyeletét, vezérlését végzik, valamint tartják a kapcsolatot az okos eszközökkel és berendezésekkel. Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban egyre inkább az emberre hasonlító, kommunikálni tudó többfunkciós segítő robotok jelentek meg. A jelenlevő Covid-19 járványban is sikeresen használják a technológiát a személyes találkozások csökkentésére, a karanténban maradt páciensek igényeinek hatékonyabb teljesítéséhez. Több olyan, az Európai Unió által is támogatott projekt eredményét ismerjük, amelyek előrevetítik: a robottechnológia fejlődése felgyorsíthatja a fenntartható egészségügyi ellátásra való átállást és növelheti az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet.
A folytatásért kattintson ide!
Öncélú kimenekülés vagy egy új ökotudatos társadalom alapja?
A „kivonulás” a környezettudatos életforma új trendje
Mi motiválja a városi, fiatal értelmiségieket arra, hogy fenekestül felfordítsák életüket és vidékre költözzenek gazdálkodni? Az elmúlt években egyre többször találkozhatunk a közösségi médiában és a sajtóban olyan emberek portréival, akik korábbi életüket feladva arra az elhatározásra jutottak, hogy vidéken kezdenek új életet. De mi is ez a jelenség? Öncélú menekülés a városi problémák elől, vagy egy társadalmi reform kezdete? Ezek a fiatalok közösségekbe szerveződnek és rendezvényekkel, tudásbázisok létrehozásával is támogatják egymást, valamint a környezettudatos életvitel iránt érdeklődőket.
Kattintson a folytatásért!
Üzenet a Klímacsúcsnak: több százezer iskolás mutatta meg, mi mindent tehetünk a Föld védelméért
350 ezer iskolás üzenetét adta át a nemzetközi Klímaszövetség Glasgowban, a gyerekek a nemrégiben véget ért Klímacsúcs tárgyaló vezetőinek üzentek. Az európai önkormányzatokat összefogó szervezet iskolai kampánya kilenc országban zajlott. A gyerekek környezetkímélő közlekedési eszközök használatával, helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztásával, energia megtakarítással, faültetéssel és egyéb helyi, éghajlatvédelmi akciókkal mutattak példát a döntéshozóknak. A kampány arra világított rá, hogy igenis lehet tenni a környezet védelme érdekében egyéni és közösségi szinten is.
A folytatásért kattintson ide!
CrowdFarming – „termelőtől a konyhaasztalra” új megközelítésben
Termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolata, a köztes „láncszemek” kiiktatásával. Lényegében ezt jelenti a CrowdFarming. melyet fiatal gazdák hívtak életre Valencia narancsületetvényein. A mozgalom saját megfogalmazásuk szerint egy agrárszociális forradalom, mert a termelők újabb generációja csalódott a „hagyományos” élelmiszer ellátási láncok átláthatatlanságában és túlbürokratizáltságában. A felismerést követően az irányzat megalkotói úgy döntöttek, hogy újrafogalmazzák mit kellene jelentenie a fenntartható és felelősségteljes gazdálkodásnak, a „termelőtől a fogyasztónak” koncepciónak.
Kattintson a folytatásért!
Szomszédok közt a Wekerletelepen
Városi kiútkeresésé az ökológiai válságból 2. – Wekerletelep
Szigetelési brigád, helyi szerszámkölcsönző és KÖZÖS kávézó – néhány kezdeményezés azok közül, amelyeket civilek indítottak el Budapest egyik sajátos karakterű városrészén, Wekerletelepen. Céljuk, hogy megmutassák: nagyvárosi környezetben, közösségi összefogással igenis van lehetőség arra, hogy változtassunk életmódunkon, és ezzel is tegyünk a klímaváltozás ellen, illetve alkalmazkodjunk annak hatásaihoz. Az Éghajlatváltozás 180° hírlevélben korábban már bemutattuk azt a Transition Networks névre hallgató nemzetközi kezdeményezést, amely éppen az ilyen jellegű programokat fogja össze, és amelynek 2011 óra tagja az Átalakuló Wekerle Szervezői kör is.
A folytatásért kattintson ide!
A szénkivezetés közép-európai hősei
Szlovák, lengyel, román és magyar példákat is hoz egy új, a szénbányászat kiváltásáért küzdő helyi mozgalmakat bemutató kiadvány
A fosszilis energiaipar dinoszaurusza a szénbányászat, felszámolása az éghajlatváltozás elleni fellépés egyik legsürgetőbb ügye. Ám ami a természet megóvása szempontjából elengedhetetlen, a másik oldalon gazdasági-társadalmi válsághoz vezethet. Ezért kulcskérdés, hogy a szénbányászaton alapuló térségeket hogyan lehet átsegíteni a szerkezetváltás nehézségein. A CEE Bankwatch Network egy füzetbe gyűjtötte össze a szénkorszak utáni jövő kialakításáért dolgozó közép-európai helyi szereplők történeteit. A „Szénkivezetés hősei” kiadvány határozott és jövőképpel rendelkező önkormányzati vezetőket, civil aktivistákat mutat be, inspiráló tevékenységük kulcs a 180°-os fordulathoz.
Kattintson a folytatásért!
A hőhullámok több emberéletet követelnek, mint bármely más időjárással kapcsolatos katasztrófa
Hogyan alkalmazkodnak az európai városok a klímaváltozáshoz?
A hőhullámokat, a heves csapadékot, az árvizeket és az aszályokat tartják a legsúlyosabb időjárási, éghajlati veszélyeknek az európai települések vezetői – ez derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as átfogó tanulmányából. A megkérdezett településvezetők arra számítanak, hogy e veszélyek gyakorisága és nagyságrendje növekedni fog. Mindezek alapján az Európai Unió jelentése is megerősíti, hogy az európai városokra leginkább az éghajlati szélsőségek jelentenek veszélyt, a városi hőszigetek pedig még fokozzák is a lakosságot fenyegető kockázatokat. Az Ügynökség szerint sürgős intézkedésekre van szükség a lakások és a szociális intézmények védelme érdekében.
Kattintson a folytatásért!
Átalakuló Városok Mozgalma – Városi kiútkeresés az ökológiai válságból
Közösségi szintű válaszokat adni az ökológiai válságra és energiaszűkösségre, rugalmasabbá és alkalmazkodóképesebbé tenni a helyi közösségeket – ez a célja a Transition Network (Átalakuló Hálózat) névre hallgató, 2005-ben útjára indított kezdeményezésnek. Mára 25 országban több mint 1000 szerveződés tesz aktívan az „átalakulásért”. Az alulról építkező hálózatok legfontosabb feladata, hogy erősítsék a közösségi kapcsolatokat, helyi élelmiszer és energiaforrásokat kutassanak fel vagy állítsanak elő, elősegítsék a takarékos szemlélet elterjedését, helyi kistermelőkkel és kisvállalkozókkal működjenek együtt. Ezek a cselekedetek jelentik az „átalakulás” vagy „átmenet” első lépéseit, amivel fel lehet venni a küzdelmet az ökológiai válsággal szemben. A cél tehát az, hogy a közösségek közösen újragondolják és újjáépítsék a világot, ami körülveszi őket. 2011-ben magyarországi egyesülettel bővült a hálózat azzal a céllal, hogy saját lakóhelyükön is elindítsák az átalakulás folyamatát.
Kattintson a folytatásért!
Más a felelős a klímaválságért az európaiak több mint fele szerint
Elegendő a szelektív hulladékgyűjtés a klímaválság megfékezéséhez?
A klímaváltozás Földünk egyik legsúlyosabb problémája az Európai Unió polgárai szerint – ez derül ki abból a nagyszabású kérdőíves felmérésből, amely az Európai Bizottság megrendelésére készült. A válaszadók 93 százaléka egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás komoly probléma, de csupán kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy ebben személyes felelősség terhelné. Legtöbben a kormányokat, az ipari szektort és az EU-t nevezik meg felelősként. Majdnem minden válaszoló úgy érzi, tett már a klímaválság ellen, ám sokan úgy gondolják, a szelektív hulladékgyűjtés elegendő a klímacélok eléréséhez. Ugyanakkor a felmérés több fontos kérdést nem érintett, nem derül ki például, hogy az uniós polgárok milyen távlatokban gondolkodnak, ha arról van szó, hogy személyes, akár mindennapi életüket meghatározó döntéseket kell hozniuk az ökológiai válság kezelése érdekében.
Kattintson a folytatásért!
Bibliográfia