Szlovák, lengyel, román és magyar példákat is hoz egy új, a szénbányászat kiváltásáért küzdő helyi mozgalmakat bemutató kiadvány
A fosszilis energiaipar dinoszaurusza a szénbányászat, felszámolása az éghajlatváltozás elleni fellépés egyik legsürgetőbb ügye. Ám ami a természet megóvása szempontjából elengedhetetlen, a másik oldalon gazdasági-társadalmi válsághoz vezethet. Ezért kulcskérdés, hogy a szénbányászaton alapuló térségeket hogyan lehet átsegíteni a szerkezetváltás nehézségein. A CEE Bankwatch Network egy füzetbe gyűjtötte össze a szénkorszak utáni jövő kialakításáért dolgozó közép-európai helyi szereplők történeteit. A „Szénkivezetés hősei” kiadvány határozott és jövőképpel rendelkező önkormányzati vezetőket, civil aktivistákat mutat be, inspiráló tevékenységük kulcs a 180°-os fordulathoz.
A szlovákiai Felső-Nyitra régióban élők egészségét az alacsony minőségű barnakőszén bányászata és a nyitranováki szénerőműben való elégetése károsítja. A légszennyezés következményeként sok a korai halálozás, magas a rákos betegségek és az asztma kockázata. A térség önkormányzatai Katarína Macháčková, Privigye polgármestere vezetésével munkacsoportokat hoztak létre a szénbányászat kivezetése és az igazságos gazdasági átmenet megvalósítása érdekében. A munkacsoport új ipari zónában, a közeli gyógyfürdőben és akár közvetlenül az önkormányzatoknál létrejövő munkahelyekben látja a lehetőséget a bányászat kiváltására. Munkájuk elismeréseként Felső-Nyitrát beválasztották az európai szénbányászati régiók átmenetét támogató uniós program négy kísérleti területe közé.
A lengyel Tátrában fekvő Imielin lakói 2017-ben szembesültek azzal, hogy a városukban lévő szénbánya terjeszkedni akar. A bánya működése eddig is veszélyeztette a házak tizedét, gyakoriak voltak a rezgésekből, talajsüllyedésből származó károk. Szakértők szerint az új bányászati tevékenység hatása a 9000 fős település felére kiterjedhet, egyes helyeken a föld akár hat métert is süllyedhet. A lakosok a Zöld Imielin Szövetség keretében léptek fel a tervek ellen. Az engedélyezési eljárásba 350 polgár jelentkezett be ügyfélként, tüntetéseket szerveztek, hírlevelet szerkesztettek. Az önkormányzat a szénbányászat helyett a kisvállalkozásokban, a mezőgazdasági kistermelésben és a közeli víztározókhoz kapcsolódó turizmusban látja a térség gazdasági kitörési pontját. Ennek ellenére a bánya elsőfokon környezetvédelmi engedélyt kapott. A helyi lakosság nem csügged, Katowicében és Varsóban folytatja a harcot a környezeti károkozás ellen.
Az egykori szocialista Romániában, a Zsil völgyében 100 ezer ember dolgozott éjt nappallá téve a szénen alapuló gazdaságért. Amikor a kormány a ’90-es években elkezdte bezárni a bányákat, úgy tűnt, a környék halálra van ítélve. Sokan nem tudták elképzelni az életet bányászat nélkül. A gazdasági és lelki depresszió ellen helyi művészek, civil aktivisták vették fel a küzdelmet. A térségbe pénzt hozó turizmus fellendítése érdekében például a nagyszebeni Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódva helyreállították egy a térségben született jelentős román író emlékházát, akit a kommunista rezsim alatt tartóztattak le. Egy másik kezdeményezés egy speciális, bányászati történelmi múzeum kialakításáért dolgozik, aminek a felhagyott kitermelés fémmonstrumjai adnak alapot. Emellett civil aktivisták Európa talán legszebb hegyi kerékpáros pályáit alakították ki.
A kiadvány Magyarországról a borsodi lignitbányászat helyzetét mutatja be. Egyre több kísérlet van új lignitbányák nyitására, amelyek nyereséget hoznak a tulajdonosuknak, de számos veszteséget okoznak a környékbeli közösségeknek: alacsony minőségű lignit, szennyezett levegő, megrepedt házak, csökkenő ingatlanárak, az egészség romlása és környezeti károk. A helyi Zöld Kapcsolat Egyesület környezeti és társadalmi érvekkel próbálja a rossz minőségű, szennyező szénbányászat újraéledését akadályozni, s eközben a területfejlesztési tervezésben való részvétellel próbál hozzájárulni élhető alternatívák kialakításához. Véleményük szerint a lignit kiváltására szükséges támogatni az energiahatékonyságot, és a megújuló energiák és a hatékony, korszerű tüzelőberendezések elterjedését.
A fentiek mellett cseh és bolgár helyi példákról is olvashatnak a kiadványban, melynek magyar nyelvű verzióját a Magyar Természetvédők Szövetsége szerkesztette.
Farkas István