Hogyan alkalmazkodnak az európai városok a klímaváltozáshoz?

A hőhullámokat, a heves csapadékot, az árvizeket és az aszályokat tartják a legsúlyosabb időjárási, éghajlati veszélyeknek az európai települések vezetői – ez derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as átfogó tanulmányából. A megkérdezett településvezetők arra számítanak, hogy e veszélyek gyakorisága és nagyságrendje növekedni fog. Mindezek alapján az Európai Unió jelentése is megerősíti, hogy az európai városokra leginkább az éghajlati szélsőségek jelentenek veszélyt, a városi hőszigetek pedig még fokozzák is a lakosságot fenyegető kockázatokat. Az Ügynökség szerint sürgős intézkedésekre van szükség a lakások és a szociális intézmények védelme érdekében.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU szerve, amelynek feladata, hogy megbízható, független tájékoztatást adjon a környezetről. E cél érdekében számos jelentést készít környezeti ügyekben, közte az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról. Az Ügynökség 2020-ban átfogó tanulmányt készített arról, hogy milyen intézkedésekkel válaszolnak az európai települések az éghajlatváltozás okozta kihívásokra. A közel kétszáz oldalas dokumentum mélyrehatóan foglalkozik az egészséget érintő kérdésekkel is.

A veszélyeztetett csoportokat ellátó létesítmények, például az iskolák és kórházak elhelyezkedése befolyásolhatja, hogy használóikat mennyire fenyegeti az ún. hőstressz. Egy tanulmányban 1304 olyan kórházat azonosítottak, amelyek városi hőszigeteken belül találhatók. Ezek közel fele olyan területen épült, ahol az átlagos hőszigethatás meghaladja a 2 °C-ot, míg 91 kórház olyan területen fekszik, ahol ez a 4 °C-ot is meghaladja.

 

 

A magasabb városi hőmérséklet kedvező olyan rovaroknak (például a tigrisszúnyogoknak), amelyek különböző kórokozókat terjesztenek. Az éghajlatváltozás miatt tehát fokozódik a kockázata annak is, hogy gyakrabban fordulnak elő az általuk terjesztett, korábban Európában alig ismert betegségek. Különösen jellemző ez a mediterrán térség országaira.

Az Ügynökség a különböző alkalmazkodási intézkedések hatékonyságát is felmérte. A kutatások szerint a tudatosságot növelő és a korai figyelmeztető rendszerek rendkívül hatásosak és költséghatékonyak a legtöbb éghajlati veszéllyel kapcsolatban. A zöld infrastrukturális intézkedésekkel jól lehet csökkenteni a magas hőmérséklet és a városi árvizek kockázatát. A természetalapú megoldások előnye, hogy egyidejűleg több veszélyt is kezelhetnek, illetve a környezet és a társadalom számára együttes előnyöket biztosíthatnak. Ezért szükséges tovább ösztönözni felhasználásukat az alkalmazkodásban. A szürke infrastruktúra intézkedések, bár sok esetben igen hatékonyak, nem biztos, hogy elegendő védelmet nyújtanak a fokozódó éghajlati veszélyekkel szemben. Ajánlott ezeket zöld infrastruktúrával és puha alkalmazkodási intézkedésekkel (például szemléletformálás) kiegészíteni. Az Ügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy hosszú távon kerülni kell az olyan lépéseket, amelyek káros hatással vannak a környezet más elemeire, mint például a légkondicionálás vagy a sótalanítás.

A tanulmány szerzői a helyi tervezési folyamatokat megvizsgálva megállapították, hogy Európában számos helyi önkormányzat politikája elkötelezetten támogatja az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz. Azonban nehezíti a megvalósítást, hogy az ehhez szükséges lokális intézkedések, lépések megtervezése idő- és munkaigényes, és általában a helyi hatóságok kis számú köztisztviselője végzi. Ezek következtében a tervezés lassan halad, a végrehajtás akadozik, az intézkedések hatásának nyomon követése pedig sokszor elmarad. A nyugat-európai helyi hatóságok más régiókhoz hasonlítva gyakrabban vonják be a szociális és egészségügyi intézményeket, a polgárokat, a kutatóintézeteket és a magánszektort. A közép- és kelet-európai helyi hatóságok az alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések végrehajtásában nagymértékben támaszkodnak saját személyzetükre, és nagyobb hangsúlyt fektetnek az infrastruktúrára és az épített környezetre.

A jelentés letölthető: https://www.eea.europa.eu/publications/urban-adaptation-in-europe

 

Farkas István