A „kivonulás” a környezettudatos életforma új trendje

 

 

Mi motiválja a városi, fiatal értelmiségieket arra, hogy fenekestül felfordítsák életüket és vidékre költözzenek gazdálkodni? Az elmúlt években egyre többször találkozhatunk a közösségi médiában és a sajtóban olyan emberek portréival, akik korábbi életüket feladva arra az elhatározásra jutottak, hogy vidéken kezdenek új életet. De mi is ez a jelenség? Öncélú menekülés a városi problémák elől, vagy egy társadalmi reform kezdete? Ezek a fiatalok közösségekbe szerveződnek és rendezvényekkel, tudásbázisok létrehozásával is támogatják egymást, valamint a környezettudatos életvitel iránt érdeklődőket.
 

A dezurbanizáció, a városokból vidékre költözés jelensége nem újkeletű fogalom, a geográfia tudománya által régen leírt jelenség. A város elhagyása azonban ebben a klasszikus esetben leginkább az életkörülmények javítása érdekében történik, az alapvető városi lét nem szűnik meg. A város adta lehetőségeket (munkahely, oktatás, vásárlási lehetőségek, stb.) és szolgáltatásokat ugyanúgy igénybe veszik és használják az agglomerációban élők is. A koronavírus járvány újabb lendületet adott ezeknek a folyamatoknak, ugyanis sokak számára szűkössé vált például egy budapesti belvárosi élettér. Egyre gyakrabban találkozni ugyanakkor olyan „kivándorlókkal” is, akiknek motivációi messzemenően különböznek ettől.

Gyüttmentek

A „gyüttmentek” olyan budapesti/városi, nagyrészt diplomás fiatalok, akik feladva a városi életüket Magyarország különböző területeire, falvakba költöznek ki (egy részük családos, akár több gyerekkel). Ez egyben elköteleződés is, amely magával hozza a városi életmód feladását és a vidéki élethez való alkalmazkodás szükségszerűségét. Ezek a sokszor mezőgazdasági előképzettséggel nem rendelkező fiatalok a nagy- és dédszülők eszményképét maguk előtt látva akarnak visszatérni a gyökerekhez, a hagyományos paraszti életformához, falusi környezetben.

Hogyan képesek ezt megvalósítani az elnéptelenedő és elöregedő, sokszor nehéz anyagi helyzetű kistelepüléseken?  A kérdésre a válasz a közösségformálás. A „gyüttmentek” ugyanis nem csupán szerte az országban működő, elszigetelt gazdálkodók, hanem egy országos hálózattal rendelkező, ökotudatos közösség. A közösségi élmény megélésének legnagyobb volumenű eseménye az évenként megrendezésre kerülő Gyüttment Fesztivál. Elsődleges célja, hogy találkozhassanak azok az emberek, akik már letették voksukat egy új, környezettudatos vidéki életforma mellett. Az ökotudatosság jegyében a „gyüttmentek” úgy szervezik évenkénti találkozójukat, hogy az a lehető legkevesebb negatív hatással legyen a környezetre. Ennek érdekében elsődlegesen helyi termelőktől szerzik be az élelmiszereket, italokat. Bevonják a helyi közösségeket is a fesztivál szervezésébe, lebonyolításába, támogatják a felelősségteljes, környezetkímélő utazási megoldásokat, spórolnak a vízzel, megújuló energiaforrásokat használnak és 2018-tól kezdve „Zéró Hulladék” fesztiválként üzemelnek.
A személyes találkozásokon felül az online tér adta lehetőségeket kihasználva közösen létrehozott tudásbázissal is segítik egymást az életmódváltás megvalósításában.

A szemlélet – és életmódváltással járó „kivonulás” végső soron tehát nem egyfajta elmenekülés a problémák elől. A „gyüttmentek” elköteleződésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy új formában értelmezhessük a közösségi személéletű reformgondolatokat, az ember és természet 21. századi viszonyát.

Az egyesület honlapja: https://megyesulet.hu

 

Kaszányi Bence