Újabb tervekre van szükség a hőhullámok közegészségügyi kockázatainak csökkentése érdekében Párizsban. A 2003-as hőhullám különösen végzetes volt a francia fővárosban, a többlethalálozási arány akkor 142 %-ra nőtt. Az esemény óta sokat tett a város a hőhullámok közegészségügyi kockázatainak csökkentése érdekében, most azonban újabb terveket kell készíteni az alkalmazkodáshoz. A 21. század végére ugyanis a párizsi átlaghőmérséklet legalább 2 °C-kal fog emelkedni, a párizsiak pedig évente 10-25 32 °C feletti napot fognak átélni.

 

A 2004-ben életbe léptetett „nemzeti hőhullám cselekvési terv” egy sor megelőző és tájékoztató intézkedést vezetett be, amelyek célja a társadalom veszélyeztetett tagjainak védelme. E terv részeként Párizsban létrehozták a Chalex nevű nyilvántartást, ahol a veszélyeztetett személyek egy ingyenes telefonhívással regisztrálhatják magukat. Hőhullámok idején telefonos ellenőrzést és hűtési tanácsokat kapnak, és szükség esetén egészségügyi szakembert küldenek az otthonukba. A veszélyeztetett személyek a kerületi városházákon juthatnak hűtött helyiségekhez, a hajléktalanok pedig újrahasználható vizes palackot kapnak a nyár folyamán.

Párizs a város hűtésének különböző módozatain is dolgozik. Az éghajlatvédelmi cselekvési terv a városi zöld és kék tereket támogatja. 2020-ra 116 hektárnyi új zöldtetőt és zöld falat alakítottak ki, kilenc "zöld utcát" adtak át, és több mint 20 000 új fát ültettek. Négy új nyíltvízi fürdőhelyet és 1200 ivókutat is kialakítottak. Nyaranta 80 vízpermetező működik, és meghosszabbították a nyilvános uszodák és parkok nyitvatartási idejét is.

A város 2019 nyarán 922 "hűvös szigetet", azaz alacsonyabb hőmérsékletű, a nyilvánosság számára hozzáférhető és ingyenesen használható teret tett elérhetővé. Ezek közé tartozik számos park, múzeum, fürdőhely, nyilvános könyvtár és templom. A cselekvési terv egyik célja, hogy minden párizsi lakos 7 perc sétára legyen egy „hűvös szigettől”, ehhez az intézkedéseknek köszönhetően közelebb került a város. Kifejlesztettek egy online térképet is, amely a „hűvös szigetek” helyét jelöli és információkat nyújt róluk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Párizs városának hűtési energiaigénye egyre növekszik.  A levegő hőmérsékletének emelkedése és az informatikai létesítmények hűtési igényének növekedése miatt 2050-re várhatóan a város teljes energiaigényének 10 százalékát teszi majd ki. A hűtés fenntarthatóbb formáinak alkalmazása érdekében a város egyre inkább a távhűtési rendszerekre kíván támaszkodni. Ezek a rendszerek egy központi üzemből állnak, ahol a hűtött vizet előállítják és szigetelt csőhálózaton keresztül az épületekhez szállítják. A módszer sokkal hatékonyabb, mint az egyedi hűtési megoldások.

 

Párizsban a hűtési hálózat jelenleg a város 38 százalékát fedi le, számos múzeum és középület csatlakozik hozzá. A hűtött víz éves termelésének közel 70 százaléka a Szajna mentén található üzemekből származik, amelyek a folyóvizet használják a hőcserélő rendszerekben. Ezt a hálózatot az egész városra ki fogják terjeszteni, és legalább egy további, a Szajna vizét használó termelőegységet is építenek. A központosított hűtőművek némelyike jégtárolóval is rendelkezik, amely a napi igénycsúcsok kielégítésére használható. A Szajna vizét nem használó üzemek megújuló forrásokból származó villamosenergiát használnak.

 

A város hőhullámmal kapcsolatos cselekvési terve ezen felül a polgárok mozgósítását is célozza, a társadalmi ellenálló képesség megteremtése érdekében. A 2018-as párizsi éghajlatvédelmi cselekvési terv elfogadása során létrehozták a klímavédelmi önkéntesek közösségét, amely közel 27 000 tagot számlál. Az éghajlatvédelmi önkéntesek az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel, például az alkalmazkodással és a hőhullámok megelőzésére irányuló fellépéssel kapcsolatos képzésekhez juthatnak hozzá.

 

További információ: https://www.paris.fr/pages/la-canicule-5469

Farkas István