A klímaváltozás Földünk egyik legsúlyosabb problémája az Európai Unió polgárai szerint – ez derül ki abból a nagyszabású kérdőíves felmérésből, amely az Európai Bizottság megrendelésére készült. A válaszadók 93 százaléka egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás komoly probléma, de csupán kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy ebben személyes felelősség terhelné. Legtöbben a kormányokat, az ipari szektort és az EU-t nevezik meg felelősként. Majdnem minden válaszoló úgy érzi, tett már a klímaválság ellen, ám sokan úgy gondolják, a szelektív hulladékgyűjtés elegendő a klímacélok eléréséhez. Ugyanakkor a felmérés több fontos kérdést nem érintett, nem derül ki például, hogy az uniós polgárok milyen távlatokban gondolkodnak, ha arról van szó, hogy személyes, akár mindennapi életüket meghatározó döntéseket kell hozniuk az ökológiai válság kezelése érdekében.
2019-ben az Európai Unió tagországai elfogadták az European Green Deal-t (Európai Zöld Megállapodás), melynek középpontjában az Európai Unió azon vállalása áll, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet[1]. Ennek támogatása érdekében az Európai Bizottság megbízásából 2021 tavaszán egy nagyszabású kérdőíves felmérés készült a klímaváltozásról.[2]
Minden ötödik európai polgár szerint az éghajlatváltozás a világ legsúlyosabb problémája
Az Eurobarometer felmérése során megkérdezettek közül 10-ből 9-en súlyos, és 8-an nagyon súlyos problémának tartják az éghajlatváltozást. A hazai válaszadók véleménye ebben nem tért el az uniós átlagtól, a globális problémák megítélésében viszont lényeges eltérés mutatkozik a hazai és uniós eredmények között. Közel minden ötödik európai polgár (18%) gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás az egész világot érintő legsúlyosabb kihívás. A 2021-ben elkészült felmérés az első, ahol a nagy globális problémák (szegénység, éhezés, ivóvízhiány, fertőző betegségek terjedése) közül az éghajlatváltozás került az első helyre, mint megoldandó válságjelenség. Ezzel szemben Magyarországon - ahol a fertőző betegességek terjedését a válaszadók egyharmada tartotta a legfontosabb kihívásnak - mindössze 8 százalék ítélte az éghajlatváltozást a legsúlyosabb globális kihívásnak.
A kérdés a Föld legsúlyosabb kihívásainak fontossági sorrendjére vonatkozik. Az ábrán csak a TOP4 válasz szerepel hazai és EU 27 tagállami szinten. Az adatok forrása: Eurobarometer. Az ábrát készítette: Kaszányi Bence 2021
Legtöbben másokat tartanak felelősnek, de majdnem mindenki úgy érzi, tesz a klímaválság ellen
A kutatásból az is kiderül, hogy szinte minden polgár tett már valamilyen környezetbarát lépést a probléma mérséklése céljából, ugyanakkor nem gondolják, hogy őket terhelné a legnagyobb felelősség az éghajlatváltozás miatt. A megkérdezettek kétharmada szerint a nemzeti kormányok (63%), továbbá az ipari és üzleti szektor (58%) és maga az Európai Unió (57%) tartoznak felelősséggel az éghajlatváltozásért.
A hazai válaszok arányait tekintve nincs lényeges eltérés, ugyanakkor a sorrend másképp alakul. Magyarországon elsődlegesen az ipari és üzleti szektort tartják felelősnek (65%) és csak utána következik a nemzeti kormány (60%) és az Európai Unió (43%). Az uniós válaszadók 41%-a, a magyarországi válaszadóknak pedig csak 23%-a gondolja úgy, hogy személyes felelősség terheli az éghajlatváltozással kapcsolatosan. Szinte minden válaszoló (96%) tett már valamit az éghajlatváltozás mérsékléséért, ebben nincs számottevő különbség az uniós és a hazai megkérdezettek válaszai között. Ez azonban többnyire kimerül a szelektív hulladékgyűjtésben, ami nyilvánvalóan nem elégséges a Zöld Megállapodásban foglaltak teljesítéséhez.
A magyar kutatók által készített „Éghajlatváltozás és egészség” jelentés készítői ugyanakkor kritikaként fogalmazták meg, hogy az Eurobarometer felmérése az éghajlatváltozással kapcsolatban felmerülő kérdésekhez való személyes viszonyulásokat nem tárta fel mélyrehatóan. Fontos lenne többet megtudni például arról, hogy az uniós polgárok milyen távlatokban gondolkodnak a személyes döntések meghozatala kapcsán. Az adatok összegzése során az látszik, az európaiak jól látják, hogy az ökológiai válság komoly kockázatot jelent, azonban még nem gondolják úgy, hogy a következmények mérséklése érdekében nekik is számottevő lépéseket kellene tenniük.
Bizakodásra adhat okot, hogy egyéni és kisközösségi szinten is elindultak már olyan kezdeményezések, reformmozgalmak, amelyek egy új öko- és klímatudatos társadalmi modell alapjául szolgálhatnak.
[1] https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en