Nyitóoldal 4. téma: Az emberek egészségét és életét veszélyeztető kockázatok csökkentési lehetőségei

4. téma: Az emberek egészségét és életét veszélyeztető kockázatok csökkentési lehetőségei

Közvélemény-kutatás 

A lelki egészségünk nagyobb mértékben romlott, mint a fizikai, viszont sokat tehetünk magunk az egészségi állapotunk javulásáért. Többek között ez derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amit a klímaváltozás, az egészség(ügy) és a Covid-19 járvány hatásainak megítélésével kapcsolatban 2021. végén végeztünk. A kutatás legérdekesebb eredményeit témakörönként mutatjuk be Hírlevelünk következő számaiban.

Kattintás a folytatásért!

 

Hidakat építünk?

Az éghajlatváltozás és a kapcsolódó változékonyságot okozó hatások már most is ismertek, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek elsősorban a sérülékeny lakosságra, de a társadalom és a bolygó egészének biztonságára nézve is. A társadalomnak továbbra is szembesülnie kell azzal, hogy azonnali és tartós döntésekre van szükség a kockázatok csökkentésének módjáról. Az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak való megfelelés nemcsak az extrém veszélyekre való reagálás képességének megerősítését igényli, hanem folyamatos befektetést mind az alkalmazkodásba, mind a katasztrófakockázat-csökkentésébe. Ez fokozza annak sürgősségét, hogy megértsék a jelenlegi és újonnan felmerülő kockázatok természetét és változékonyságát, és növeljék az éghajlati kockázatok és az ellenállóképesség értékelésének képességét.

A folytatásért kattintson ide! 

 

A diagnózist gyógymóddal együtt kell közölnünk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 26. éghajlat-változási konferenciája (COP26) megmutatta, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló nemzeti politikák terén elért eredmények nem csökkentik kellő mértékben a közelgő súlyos hatások kockázatait, aminek egyik oka, hogy az éghajlati kockázatokat nem kommunikálják hatékonyan. A COP26 elnöksége és a Woodwell Klímakutató Központ a konferencia idején országspecifikus munkaértekezleteket szervezett, annak megértésére, hogyan lehetne hatékonyabban eljuttatni az éghajlati kockázatokra vonatkozó információkat a  döntéshozóknak.

A folytatásért kattintson ide! 

 

Akit aggaszt a COVID-járvány, az éghajlatváltozás miatt is jobban aggódik

Nem figyelnek kevésbé az emberek az éghajlatváltozásra a koronavírus-járvány miatt, sőt, a járvány miatti aggodalom a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakat is erősíti. Ez derült ki egy kínai összehasonlító tanulmányból. A szerzők azt javasolják, hogy a lakosság érzelmi válaszaira a szakemberek tekintsenek lehetőségként a klímavédelmi, éghajlati nevelésben. A COVID-járvány alatt mérhetően csökkent a károsanyag-kibocsátás, ez a hatás azonban átmeneti, ha nem kísérik hosszú távú megoldások.

Kattintson a folytatásért! 

 

Klímavészhelyzetet hirdetnek: közhelytől a politikai érdekekig

A klímavészhelyzet kihirdetése mára szimbólummá vált. 2020 májusáig 30 ország 1488 hatósága hirdetett klímavészhelyzetet („Climate Emergency Declaration”, 2020). Az Oxford Dictionary 2019-ben az év szavának nyilvánította a klímavészhelyzetet. Úgy határozta meg, hogy „olyan helyzet, amelyben sürgős intézkedésekre van szükség az éghajlatváltozás csökkentése vagy megállítása érdekében, hogy elkerüljék az esetlegesen visszafordíthatatlan környezeti károkat” (Oxford Dictionaries, 2019). A közelmúlt válság- és vészhelyzeti értékelései nagyrészt kritikusak voltak a vészhelyzeti politikával szemben, annak antidemokratikus jellege és a technokrata kormányzásban rejlő veszélyek miatt, melyek csökkentették az elszámoltathatóság és az átláthatóság lehetőségét.

Kattintson a folytatásért!

 

Pusztító erdőtüzek Dél-Európában – Önindító folyamatok?

A rossz városi elrendezés csak ront az éghajlatváltozás okozta helyzeten

2018. július 23-án tűz keletkezett a Geraneia-hegyen, Athéntól mintegy 50 km-re nyugatra. A lángok gyorsan terjedtek, de nem követeltek emberi életet. Azonban alig öt óra elteltével a közelben - a korábbitól ugyan függetlenül - újabb tűz ütött ki. A 100-120 km/h sebességű szél, a 39°C-ot is elérő hőmérséklet és az alacsony relatív páratartalom mind-mind hozzájárultak a tűz gyors terjedéséhez. Több mint száz ember halt meg kevesebb, mint 3 óra alatt, 160 ember súlyosan megsérült, és még többen szenvedtek a füsttől és az erős hőségtől. Az emberi áldozatokon kívül a károk körülbelül 3000 házat érintettek, amelyek részben vagy teljesen leégtek, 300 jármű semmisült meg.

Az elmúlt években és az idén nyáron is gyakoriak voltak a dél-európai erdőtüzek. Ma már nyilvánvaló, hogy ezeket gyakorlatilag nem lehet megelőzni: az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban alakulnak ki olyan időjárási körülmények, ami miatt nem csoda, ha fellobbannak a lángok. Az érintett országok sebezhetőségét fokozza a városiasodás és a népesség terjeszkedése is.

Kattintson a folytatásért!

 

Bibliográfia 

  1. C. Lampin-Maillet, A. Mantzavelas, L. Galiana, M. Jappiot, M. Long, et al..  Wildland urbaninterfaces,  fire  behaviour  and  vulnerability:  characterization,  mapping  and  assessment.   To-wards Integrated Fire Management - Outcomes of the European Project Fire Paradox, Lampin-Maillet,C., European Forest Institute, 21 p., 2010. (18) (PDF) Wildland urban interfaces, fire behaviour and vulnerability: characterization, mapping and assessment.
  2. Vigna, I.; Besana, A.; Comino, E.; Pezzoli, A. Application of the Socio-Ecological System Framework to Forest Fire Risk Management: A Systematic Literature Review. Sustainability 2021, 13, 2121. https://doi.org/10.3390/su13042121
  3. Pais, S.; Aquilué, N.; Campos, J.; Sil, Â.; Marcos, B.; Martínez-Freiría, F.; Domínguez, J.; Brotons, L.; Honrado, J.P.; Regos, A. Mountain Farmland Protection and Fire-Smart Management Jointly Reduce Fire Hazard and Enhance Biodiversity and Carbon Sequestration. Ecosyst. Serv. 2020, 44, 101143. [doi.org/10.1016/j.ecoser.2020.101143
  4. Oliveira, S.; Zêzere, J.L. Assessing the Biophysical and Social Drivers of Burned Area Distribution at the Local Scale. J. Environ. Manag. 2020, 264, 110449.  https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0301479720303832?via%3Dihub
  5. Kefalas, G.; Kalogirou, S.; Poirazidis, K.; Lorilla, R.S. Landscape Transition in Mediterranean Islands: The Case of Ionian Islands, Greece 1985–2015. Landsc. Urban Plan. 2019, 191, 103641. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0169204619306917?via%3Dihub
  6. N W Arnell et al The effect of climate change on indicators of fire danger in the UK 2021 Environ. Res. Lett. 16 044027 https://doi.org/10.1088/1748-9326/abd9f2

  7. Ana Novo 1, Noelia Fariñas-Álvarez, Joaquín Martínez-Sánchez, Higinio González-Jorge, José María Fernández-Alonso and Henrique Lorenzo Mapping Forest Fire Risk—A Case Study in Galicia (Spain) Remote Sens. 2020, 12, 3705; doi:10.3390/rs12223705 www.mdpi.com/journal/remotesensing

  8. Benaroch, M., Lichtenstein, Y., & Robinson, K. (2006). Real options in information technology risk management: An empirical validation of risk-option relationships. MIS Quarterly, 30(4), 827–864.​ https://www.jstor.org/stable/25148756?casa_token=aPoNGZbVmvUAAAAA%3AbinbjA9uIcKorrfT_PM2fxwdPhBlrnyo9XxMjhkasGTyICV8GfQpuYXJA27iUsG1vSW33RTkncTudZ9yCHoJ6NsIFp8YLcxb2xIg6mymWdzkCCgMzHWwSg&seq=1#metadata_info_tab_contents

  9. Renn, O., Klinke, A., & Van Asselt, M. (2011). Coping with complexity, uncertainty and ambiguity in risk governance: A synthesis. Ambio, 40, 231–246. https://doi.org/10.1007/s13280-010-0134-0

  10. Van Asselt, M. B. A., & Renn, O. (2011). Risk governance. Journal of Risk Research, 14(4), 431–449. https://doi.org/10.1080/13669877.2011.553730

  11. Wachinger, G., Renn, O., Begg, C., & Kuhlicke, C. (2013). The risk perception paradox—Implications for governance and communication of natural hazards. Risk Analysis, 33(6), 1049–1065. https://doi.org/10.1111/j.1539-6924.2012.01942.x

  12. Wisner, B., Gaillard, J. C., & Kelman, I. (2012). Framing disaster: Theories and stories seeking to understand hazards, vulnerability and risk. In B. Wisner, J. C. Gaillard, & I. Kelman (Eds.), The Routledge handbook of hazards and disaster risk reduction (pp. 18–33). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203844236.ch3
  13. Lemos, M. C., Klenk, N., Kirchhoff, C. J., Morrison, T., Bremer, S., Fischer, A. P., Soares, M. B., Torres, R. R., & Olwoch, J. M. (2020). Grand challenges for climate risk management. Frontiers in Climate, 2, 1–4. https://doi.org/10.3389/fclim.2020.605206
  14. Galaz, V., Tallberg, J., Boin, A., Ituarte-lima, C., Hey, E., Olsson, P., & Westley, F. (2017). Global governance dimensions of globally networked risks: The state of the art in social science research. Risks, Hazards and Crisis in Public Policy, 8(1), 4–27.

  15. Schäfer, M. S., & Neill, S. O. (2017). Frame analysis in climate change communication. In Oxford research encyclopedia of climate science. Oxford UniversIty Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228620.013.487

  16. McConnell, A. (2019). The use of placebo policies to escape from policy traps. Journal of European Public Policy, 27, 1–20. https://doi.org/10.1080/13501763.2019.1662827

  17. McConnell, A. (2020). The politics of crisis terminology. In Oxford research encyclopedia, politics (pp. 181–208). Oxford University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctt2005s20.12

  18. Morrison, T. H., Adger, N., Barnett, J., Brown, K., Possingham, H., & Hughes, T. (2020a). Advancing coral reef governance into the anthropocene. One Earth, 2(1), 64–74. https://doi.org/10.1016/j.oneear.2019.12.014

  19. Morrison, T. H., Adger, W. N., Brown, K., Hettiarachchi, M., Huchery, C., Lemos, M. C., & Hughes, T. P. (2020b). Political dynamics and governance of World Heritage ecosystems. Nature Sustainability, 3(11), 947–955.

  20. Bostrom, A., Böhm, G., Hayes, A. L., & O’Connor, R. E. (2020). Credible threat: perceptions of pandemic coronavirus, climate change and the morality and management of global risks. Frontiers in Psychology, 11.

  21. Botzen, W., Duijndam, S., & van Beukering, P. (2021). Lessons for climate policy from behavioral biases towards COVID-19 and climate change risks. World Development, 137, 105214.

  22. Schneider, C. R., Dryhurst, S., Kerr, J., Freeman, A. L., Recchia, G., Spiegelhalter, D., & van der Linden, S. (2021). COVID-19 risk perception: a longitudinal analysis of its predictors and associations with health protective behaviours in the United Kingdom. Journal of Risk Research, 24(3-4), 294-313.

  23. Huynh, T. L. (2020). The COVID-19 risk perception: A survey on socioeconomics and media attention. Econ. Bull, 40(1), 758-764.

  24. Wise, T., Zbozinek, T. D., Michelini, G., Hagan, C. C., & Mobbs, D. (2020). Changes in risk perception and self-reported protective behaviour during the first week of the COVID-19 pandemic in the United States. Royal Society open science, 7(9), 200742.

  25. Cori, L., Bianchi, F., Cadum, E., & Anthonj, C. (2020). Risk perception and COVID-19.

  26. Hubble-Rose, L., Quiggin, D., Froggatt, A., & De Meyer, K. (2021). Climate change risk assessment 2021.

  27. Fakhruddin, B., & Sillmann, J. Climate risk assessment gaps: seamless integration of weather and climate information for community resilience.

  28. Walton, J. L., & Levontin, P. (2021). Cover Note: Communicating Climate Risk Toolkit.

  29.  Wenger, C., & Firm, W. L. (2021). LOSS & DAMAGE: ISSUES FOR COP26

  30.  Heaviside, C., & Taylor, J. Why High-Resolution Climate Modelling Matters: Cities and Health.

  31. World Health Organization. (2021). COP26 special report on climate change and health: the health argument for climate action.

  32. Rees, W. E. (2021). COP-26: stopping climate change and other illusions. Buildings and Cities.

  33. Currie-Alder, B., Rosenzweig, C., Chen, M., Nalau, J., Patwardhan, A., & Wang, Y. (2021). Research for climate adaptation. Communications Earth & Environment, 2(1), 1-3.

  34. Simpson, N. P., Mach, K. J., Constable, A., Hess, J., Hogarth, R., Howden, M., ... & Trisos, C. H. (2021). A framework for complex climate change risk assessment. One Earth, 4(4), 489-501.

  35. Ebi, K. L. (2021). Assessing the health risks of climate change. In Climate Change and Global Public Health (pp. 111-121). Humana, Cham.E

  36.  Lenton, T. M., Rockström, J., Gaffney, O., Rahmstorf, S., Richardson, K., Steffen, W., et al. (2019). Climate Tipping Points – Too Risky to Bet against. Nature, 575, 592–595. https://doi.org/10.1038/d41586- 019- 03595- 0

  37. Rockstrom, J., Steffen, W., Noone, K., Persson, A., Chapin, F. S. I. I. I., Lambin, E., et al. (2009). Planetary Boundaries: Exploring the Safe Operating Space for Humanity. Ecology and Society, 14. https://doi.org/10.5751/ ES- 03180- 14023

  38. Adger, W. N., Brown, I., & Surminski, S. (2018). Advances in Risk Assessment for Climate Change Adaptation Policy. Philosophical Transactions of the Royal Society A – Mathematical Physical and Engineering Sciences, 376, 20180106. https://doi.org/10.1098/rsta.2018.0106

  39. Steffen, W., Richardson, K., Rockström, J., Cornell, S. E., Fetzer, I., Bennett, E. M., et al. (2015). Planetary Boundaries: Guiding Human Development on a Changing Planet. Science, 347. https://doi.org/10.1126/science. 1259855

  40. Käyhkö, J. (2019). Climate Risk Perceptions and Adaptation Decision-Making at Nordic Farm Scale – A Typology of Risk Responses. International Journal of Agricultural Sustainability, 17, 431–444. https://doi.org/10.1080/1473590 3.2019.1689062

  41. King, D., Schrag, D., Dadi, Z., Ye, Q., & Ghosh, A. (2015). Climate Change: A Risk Assessment. Centre for Science and Policy, University of Cambridge.

  42. Shortridge, J., Aven, T., & Guikema, S. (2017). Risk Assessment Under Deep Uncertainty: A Methodological Comparison. Reliability Engineering and System Safety, 159, 12–23. https://doi.org/10.1016/j.ress.2016.10.017

  43. Viner, D., Ekstrom, M., Hulbert, M., Warner, N. K., Wreford, A., & Zommers, Z. (2020). Understanding the Dynamic Nature of Risk in Climate Change Assessments—A New Starting Point for Discussion. Atmospheric Science Letters, 21, e958. https://doi.org/10.1002/asl.958

  44. Thomas, K., Hardy, R. D., Lazrus, H., Mendez, M., Orlove, B., Rivera-Collazo, I., et al. (2019). Explaining Differential Vulnerability to Climate Change: A Social Science Review. Wiley Interdisciplinary Reviews: Climate Change, 10, e565–e565. https://doi.org/10.1002/wcc.565

 

​