Nem figyelnek kevésbé az emberek az éghajlatváltozásra a koronavírus-járvány miatt, sőt, a járvány miatti aggodalom a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakat is erősíti. Ez derült ki egy kínai összehasonlító tanulmányból. A szerzők azt javasolják, hogy a lakosság érzelmi válaszaira a szakemberek tekintsenek lehetőségként a klímavédelmi, éghajlati nevelésben. A COVID-járvány alatt mérhetően csökkent a károsanyag-kibocsátás, ez a hatás azonban átmeneti, ha nem kísérik hosszú távú megoldások.
A világjárvány társadalomra gyakorolt számos hatása közül az egyik legszembetűnőbb az éghajlatváltozással kapcsolatos. 2020. április elejére a 2019-es átlagos szinthez képest a becslések szerint 17%-kal csökkent a napi globális CO2-kibocsátás. Ebben az évben az éves CO2-kibocsátás akár 7%-kal, az NOx-kibocsátás is akár 30%-kal csökkenhet. Az éghajlat felmelegedési trendje azonban nem áll meg, és ezek a látszólag pozitív hatások az előrejelzések szerint átmenetiek, sőt elhanyagolhatóak maradnak, ha nem kísérik hosszú távú támogató politikák és gyakorlatok.
Az éghajlatváltozás felerősítheti a COVID-19 negatív következményeit. Közvetlen hatásként a globális felmelegedés kedvezőbb feltételeket teremthet a fertőző betegségek terjedésének. Közvetett hatása pedig az éghajlati stressztényezők által vezérelt migráció. Ez számos olyan menekültet érinthet, akik megfelelő szociális távolságtartás és egészségügyi ellátás nélkül élnek menekülttáborokban, és emiatt rendkívül kitettek a járványnak.
A lakosság pandémia kockázat-megítélésének két ellentétes hatása van az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmakra.
Az egyik ilyen hatás a fogalmak jelentéstartama közötti hasonlóságára épül, mely szerint az egyik fogalomhoz kapcsolódó hatások a másikat is aktiválják. Tekintettel a világjárvány és az éghajlatváltozás közt felismert hasonlóságra, a fokozott pandémia kockázat-érzékelés közvetlenül serkentheti az éghajlatváltozás kockázati megítélését. A kutatások azt is megerősítették, hogy egy korábbi kockázati esemény által okozott negatív érzések a későbbiekben növelhetik egy másik fenyegetés kockázatának észlelését, függetlenül attól, a két kockázat tartalma mennyiben hasonló. A szakemberek azt feltételezték, hogy a járványhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó negatív érzelmek tovább növelik az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmat.
Ezek az eredmények rávilágítanak az érzelmi út fontosságára a járvány és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak összekapcsolásában. Ennek alapján a szerzők azt javasolják, hogy ezekre a lakossági érzelmi válaszokra az éghajlati nevelés megerősítésének lehetőségeként tekintsenek a témával foglalkozók. Itt lenne a megfelelő pillanat a „One health” gondolat népszerűsítésére, amely arra épül, hogy az emberek egészsége szorosan kapcsolódik az állatok egészségéhez és közös környezetünkhöz.
A másik hatás a kognitív pszichológia információfeldolgozási megközelítése szerint azon alapul, hogy az emberek korlátozott kognitív kapacitással és mentális erőforrásokkal rendelkeznek. Noha az elmúlt években a közvélemény általában kifejezte aggodalmát az éghajlati válsággal kapcsolatban, az egyes emberek továbbra is nehezen tudják felfogni az éghajlatváltozás által jelentett veszélyeket, mert úgy gondolják, hogy az nem „itt” és „most” van, vagy „nem az én életemet érinti”.
A közvetítő hatások elemzésből kiderült, hogy a pandémiás kockázat-észlelés éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmakra gyakorolt pozitív előrejelző hatása részben a negatív érzelmek által közvetített. Valójában a klímaváltozásra fordított egyéni figyelem meghaladja az átlagos szintet, és a lakosság a világjárványt és a klímaváltozást a két legveszélyesebb kategóriába sorolta. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a COVID-19 járvány idején az éghajlatváltozás iránti figyelem továbbra is magas szinten maradt, a világjárvány nem múlta felül azt. A kognitív út szerint a járványkockázat járulékos észlelése nem vezet az éghajlatváltozásra fordított lényegesen kevesebb figyelemhez.
Ferencz Zoltán
Gong, Y., & Sun, Y. (2020). Higher perceived risk of COVID-19 pandemic, higher concern for climate change: Evidence from a longitudinal study in China.
https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-90452/v1