A rossz városi elrendezés csak ront az éghajlatváltozás okozta helyzeten

2018. július 23-án tűz keletkezett a Geraneia-hegyen, Athéntól mintegy 50 km-re nyugatra. A lángok gyorsan terjedtek, de nem követeltek emberi életet. Azonban alig öt óra elteltével a közelben - a korábbitól ugyan függetlenül - újabb tűz ütött ki. A 100-120 km/h sebességű szél, a 39°C-ot is elérő hőmérséklet és az alacsony relatív páratartalom mind-mind hozzájárultak a tűz gyors terjedéséhez. Több mint száz ember halt meg kevesebb, mint 3 óra alatt, 160 ember súlyosan megsérült, és még többen szenvedtek a füsttől és az erős hőségtől. Az emberi áldozatokon kívül a károk körülbelül 3000 házat érintettek, amelyek részben vagy teljesen leégtek, 300 jármű semmisült meg.

Az elmúlt években és az idén nyáron is gyakoriak voltak a dél-európai erdőtüzek. Ma már nyilvánvaló, hogy ezeket gyakorlatilag nem lehet megelőzni: az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban alakulnak ki olyan időjárási körülmények, ami miatt nem csoda, ha fellobbannak a lángok. Az érintett országok sebezhetőségét fokozza a városiasodás és a népesség terjeszkedése is.

A dél-európai erdőtüzek okozta tragédiák rávilágítanak, hogy az emberi beavatkozás a természetbe hogyan fokozhatja egy veszélyhelyzet hatásait. Az urbanizáció az erdős területeket sem kerüli el. Az ilyen helyen élő emberek sokszor nincsenek tudatában, hogy állandó tűzveszélyben élnek, miközben a tűz elhárításával kapcsolatos ismereteik hiányosak. A helyzetet súlyosbítja, hogy ha egyszerre több helyen is küzdeni kell a lángokkal, a tűzoltók is túlterheltté válnak.

A jelenséggel már a katasztrófa- és tűzvédelmi irodalom is foglalkozik és angolul Wildland-Urban Interface-nek (WUI, magyarul kb. vadon-város átmenet) nevezték el, és a tűz miatt veszélyeztetett települések azonosítására használják. A WUI egy olyan terület, ahol a természetes környezet és az épített környezet közvetlenül egymás határán, esetleg egymással vegyülve található. A WUI meghatározása országonként változhat, de általában három változót tartalmaz:

• az épített környezetet,
• a növényzetet,
• és a köztük lévő az ún. puffertávolságot.

Forrás: C. Lampin-Maillet Classifying the Relationship Between the Spatial Organization of a Region and Fire Risk: The Case of Forest-Dwelling Interface Areas in The South of France, PhD, Geography University of Provence, Aix-Marseille (2009)

 

A WUI területek két ok miatt jelentenek fokozott kockázatot. Egyrészt, az erdő egy éghető biomassza, ezért a kialakuló erdőtüzek közvetlen veszélyt jelentenek az épített környezetre. Ezen kívül a lakóépületek a természetes környezet közvetlen közelében találhatók, ami éghető anyagot biztosít a kialakult tüzeknek, segíti a tűz terjedését, ezáltal veszélyeztetve az emberi életet és az anyagi javakat. Másrészt, az erdő peremvidékén élő lakosság is veszélyforrás a természetes biomasszára, mert az erdő- és vegetációtüzek jelentős része emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye. A 2018-ban bekövetkezett görög erdőtűz esetében is az építmények keveredtek a nagyon tűzveszélyes fenyőerdő foltokkal. Ezen kívül az úthálózat dél- európai szokás szerint nagyon keskeny, de árnyékot adó utcákból állt, sok zsákutcával, amelyek így nem biztosították a menekülési útvonalakat.  

A legfontosabb tényezők, amelyek hozzájárulnak a tűzveszély növekedéséhez az éghajlatváltozás, a földhasználat, a talajtakaró és a gazdálkodás változásai, nem új keletűek. Ezek a változások évtizedekkel ezelőtt kezdődtek és hatásuk idővel egyre hangsúlyosabb lett. Ezek mellett néhány új társadalmi-gazdasági jelenség, mint például a növekvő turistaforgalom és az olyan „új” lakosok ideköltözése, akik nem ismerik a „kockázatok kultúráját” tovább növelték a tűzveszély kockázatát.

 

Forrás:

Anne Ganteaume, Renaud Barbero, Marielle Jappiot, Eric Maillé,

Understanding future changes to fires in southern Europe and their impacts on the wildland-urban interface, Journal of Safety Science and Resilience, Volume 2, Issue 1, 2021, Pages 20-29, ISSN 2666-4496,

https://doi.org/10.1016/j.jnlssr.2021.01.001.

(https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666449621000013)

 

Ferencz Zoltán