„We Are the World” – a globális identitás szerepe a klímavédelemben

Minél inkább az emberiség részeként tekint magára valaki, annál nagyobb jelentőséget tulajdonít az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Ezt igazolják a témában készített friss tanulmányok. A globális identitás és a klímabarát magatartás tehát határozott összefüggést mutat. De mi is az a globális identitás és hogyan fejleszthető?

A környezeti válság folyamatos mélyülése miatt kollektív erőfeszítésekre van szükség, és egyre sürgetőbbé válik a közös hatékony cselekvés akadályainak feltárása és elhárítása. Mivel az identitásnak kulcsszerepe van a fenntartható viselkedésben, a magatartásváltozásnak pedig kollektív, de még inkább globális szinten van igazán nagy hatása, ezért az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés a globális identitás iránt.

A folytatásért kattintson ide! 

 

A szelektíven gyűjtött szeméttől az önkifejezésig

A klímaváltozás és a környezeti válság olyan nagy horderejű gazdasági és társadalmi változásokat tesz szükségessé a jelenben, melyek fontossága és sürgőssége a legtöbb ember számára nem érzékelhető. Ezért olyan hajtóerőket kell találni a klímabarát szemlélet- és életmód elterjesztéséhez, amelyek a katasztrofális események tömeges, személyes megtapasztalása előtt lehetővé teszik a társadalmi méretű változásokat.

A folytatásért kattintson ide!

 

Az idegsejtektől a társadalomig

Az elmúlt 50 évben azt tapasztalhattuk, hogy a növekedés határaival kapcsolatos ismeretek önmagukban általában nem vezetnek fenntartható és klímabarát viselkedéshez. A felvilágosodás eszméiből származó feltételezés – hogy ha az emberek többet tudnának a környezeti krízisről, akkor racionális döntéshozatal révén környezetbarát programokat részesítenének előnyben és ilyen gyakorlatokat alkalmaznának – meghiúsult. Meg lehet-e változtatni egyáltalán az emberek többségének viselkedését ezen a területen?

A folytatásért kattinston ide! 

 

Nem elég a technikai potenciál

Példátlan mértékű dekarbonizációra van szükség világszerte ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedését a párizsi egyezménynek megfelelően 2 C° alatt tudjuk tartani. Ha a különböző mérséklésre irányuló kezdeményezések eredményeinek összege jelentős és tartós kibocsátáscsökkenést eredményez, akkor fog a CO2 egyenértéknek megfelelő globális kibocsátás tendenciája megfordulni. Az egyes programok eredményességeinek összegétől függ tehát, hogy mennyire élhető világot építünk most. A technikailag elérhető cél útjában azonban általános emberi viselkedésből eredő akadályok állnak, amiket a programok tervezésekor feltétlenül figyelembe kell venni.

A folytatásért kattintson ide!

 

Jó vagy rossz nekünk a klímaszorongás?

Düh, szomorúság, kilátástalanság, tehetetlenség – a klímaváltozásról szóló, sötét jövőképet festő negatív hírek, és a cselekvést sürgető felhívások akár szorongást is kiválthatnak az emberekből. Azonban a szorongás nem feltétlenül rossz dolog: megvéd minket a veszélyektől úgy, hogy azok elkerülésére vagy okainak leküzdésére ösztönöz. De miért nem véd meg a klímaszorongás a drasztikus klímaváltozástól?

Reagálásunkat a különböző veszélyekre ősi, öröklött pszichológiai programok sokasága optimalizálja, melyek bizonyos új helyzetekben hibásan működnek. Általában csak olyan veszélyekre reagálunk intenzíven és elég hatékonyan, amelyek itt és most lépnek fel, jól láthatók, van előzményük, valamint egyszerű ok-okozati összefüggéseik vannak. Az éghajlatváltozás viszont nem ilyen, hiányoznak a fenti jellemzői, ezért könnyen kiszorul figyelmünkből, tudatunkból. Ez az oka, hogy a szorongást sem érezzük kellőképpen.

A folytatásért kattinston ide!

 

Bibliográfia

A fenti linkre kattintva elérhetőek az absztraktok