A szelektíven gyűjtött szeméttől az önkifejezésig

A klímaváltozás és a környezeti válság olyan nagy horderejű gazdasági és társadalmi változásokat tesz szükségessé a jelenben, melyek fontossága és sürgőssége a legtöbb ember számára nem érzékelhető. Ezért olyan hajtóerőket kell találni a klímabarát szemlélet- és életmód elterjesztéséhez, amelyek a katasztrofális események tömeges, személyes megtapasztalása előtt lehetővé teszik a társadalmi méretű változásokat.

Az emberek viselkedését az eddig szokásos, célirányos, általában attitűdváltozást célzó programokkal nagyon nehéz megváltoztatni a lemondást is igénylő klímabarát életmód irányába. Ha egy-egy területen sikerül is új szokásokat kialakítani pl. az újrahasznosítás terén, nem valószínű, hogy ez a pozitív változás más területekre is átterjed. Az emberek többsége inkább elaltatja ezzel lelkiismeretét, hogy aztán egyéb területeken, másokhoz hasonlóan folytathassa karbonlábnyomának növelését. Ezért olyan belső motivációs erővel rendelkező pszichológiai tényezőt kell keresni, amely általánosan és hosszú távon meghatározza az egyén viselkedését a legkülönfélébb körülmények között. Amely az embert elkötelezetté teszi a klímabarát viselkedés iránt.

Az utóbbi években kikristályosodott egy ilyen tényező, amely az emberi identitás. Ha ugyanis a klímaproblémák figyelembevétele az egyén énjének részévé válik („Én egy klímabarát ember vagyok”), akkor a legkülönbözőbb területen tartósan sok mindent meg fog tenni azért, hogy ne kelljen feladnia önmagát, vagyis viselkedése is ezt tükrözze, konzisztens legyen önmagával. Az ilyen ember környezetvédő cselekedeteivel önmagát fejezi ki, ezért kevésbé van kiszolgáltatva a külső megerősítéseknek és ösztönzőknek, sőt gyakran még társadalmi nyomás ellenében is (pl. pénz vagy időkorlát) hű marad önmagához. Az identitásnak ez a belső motiváló ereje jelentős mértékben megmagyarázza az emberek klímával kapcsolatos viselkedését. Mivel ezek az identitástípusok módosíthatók, központi pszichológiai eszközzé válhatnak a viselkedésváltozás/változtatás terén. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy az egyes identitástípusok milyen mértékben vannak hatással a klímabarát viselkedésre.

A metaanalízis 188 publikált cikk adataira támaszkodva (N=414 282 résztvevő együttes mintájával), olyan identitástípusokat vizsgált, melyekről feltételezték, hogy befolyásolják a klímabarát magatartást. Az eredmények azt sugallják, hogy mind a környezetbarát szándékok, mind a viselkedések robusztus, közepes és erős kapcsolatokat mutatnak az emberek

• természeti kapcsolataival (r = 0,44/0,52),
• környezeti önazonosság-tudatával (r = 0,62/0,56),
• és a klímabarát magatartást támogató csoportokkal való azonosulásukkal (r = 0,48/0,51),

de jelentősen gyengébb hatással vannak

• az olyan csoportokkal való azonosulásukkal, amelyek nem kapcsolódnak környezetvédelmi témákhoz (r = 0,30/0,15)
• és a helyidentitásukkal (r = 0,18/0,32).

Megállapíthatjuk tehát, hogy az identitás jelentős lehetőségekkel rendelkezik a klímaváltozás kezelése érdekében szükséges társadalmi, politikai beavatkozások szempontjából. A fentiek mellett még azért is, mert egyrészt a „visszapattanó effektus” (Rebound effect) és egyéb káros jelenségek nem veszélyeztetik az elért eredményeket. Másrészt pedig azért, mert a környezeti identitás képlékeny, fejleszthető identitástípus. Sok módszerről bebizonyosodott, hogy hatékony ezen a területen, például a természettel való kapcsolat, a klímabarát életmód megismertetése, valamint a játékos IKT eszközök használata. Ide tartoznak az olyan mobilalkalmazások is, amelyek konkrét információkat és motiváló visszajelzéseket nyújtanak a felhasználónak, valamint összekapcsolja őket a többiekkel, így klímabarát csoportidentitásuk is kialakulhat. Ez azért is nagyon fontos, mert az egyéni klímacselekvéseket csak akkor lehet hatékonynak és racionálisnak tekinteni, ha az emberek azt kollektív cselekvésnek tekintik, mivel a klímaválság csak közös erőfeszítésekkel kezelhető.

 

Fajzi György és Erdei Sabine

 

A cikk Vesely, S., Masson, T., Chokrai, P., Becker, A. M., Fritsche, I., Klöckner, C. A., ... & Panno, A. (2021). Climate change action as a project of identity: Eight meta-analyses tanulmány alapján készült.