Az energiaátmenet térbeli-társadalmi egyenlőtlenségei

NKFIH 146987

2024.01.01-2027.12.31.

Kutatásvezető: Kőszeghy Lea

 

A kutatás résztvevői: Csurgó Bernadett, Horzsa Gergely, külső szakértő: Bajomi Anna Zsófia

 

Az energiafelhasználás átalakítása kulcsfontosságú a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak elkerülésében. Az ezt célzó energiaátmenet emiatt kiemelt céllá vált a globális, és EU-s politikai, szakpolitikai programokban. Az elmúlt években elkezdődött az ehhez szükséges szakpolitikai intézkedések, és támogatási rendszerek kialakítása.

Az energiafelhasználáshoz kapcsolódó problémák, az energiaátmenettel kapcsolatos anyagi erőforrások, az ezzel kapcsolatos tudatosság, tudás, és attitűdök ugyanakkor jellegzetes társadalmi, és térbeli eltéréseket mutatnak. Ezzel összefüggésben az energiaátmenettel kapcsolatos szakpolitikai intézkedések, és támogatási rendszerek hatása is eltérő lehet. Az alacsony státuszú, energiaszegénységben élő háztartások – és azok a területek, ahol ilyen háztartások koncentrálódnak – szisztematikusan hátrányba kerülhetnek az energiaátmenet során, erre a felismerésre reflektál az igazságos átmenettel kapcsolatos, erősödő diskurzus. Ezeknek a társadalmi, területi egyenlőtlenségeknek a feltárása, és a problémák kezelése az energiaátmenet egészének sikere szempontjából kulcsfontosságú. Mindeközben az energiaforrások, energiahasználat, és energiaárak kérdése geopolitikai szempontból is a középpontba került, ezzel kapcsolatban fontos kutatási kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos változások az energiahasználatot fenntarthatóbb irányba mozdítják-e el, vagy épp ellenkezőleg.

A kutatás az energiaátmenethez kapcsolódó társadalmi és térbeli egyenlőtlenségeket vizsgálja, és elemzi az európai energetikai struktúra átalakításához, és az energiaáremelkedéshez kapcsolódó adaptációs stratégiákat két szinten: a háztartások szintjén (mikroszint), és helyi szinten (mezoszint).

Fő kérdései

Háztartási szinten:

  • Milyen társadalmi-gazdasági és térbeli egyenlőtlenségek tapasztalhatók a háztartások között az energiahasználat, ezzel kapcsolatos anyagi erőforrások, tudatosság, tudás, és tudáshasználat tekintetében?
  • Milyen adaptációs minták figyelhetők meg az eltérő társadalmi, és területi pozíciójú háztartások között az energiastruktúra átalakításával, és az energiaáremelkedéssel kapcsolatban?
  • Milyen hatással vannak az energiapolitikák az eltérő társadalmi, térbeli pozíciójú háztartásokra

Helyi szinten:

  • Mi jellemzi az energiaátmenettel, energiastruktúra átalakításával, és energiaáremelkedéssel kapcsolatos – közvetlenül ezeket célzó, és kapcsolódó, pl. várostervezés – közpolitikákat tartalmi szempontból?
  • Mi jellemzi az elkészítésük folyamatát (különös tekintettel a bevont illetve nem bevont érdekhordozók körére, és a bevonás formájára)?
  • Milyen helyi civil, és egyéb (pl. gazdasági szereplők részéről jelentkező) kezdeményezések jelentek meg az energiaátmenettel, energiastruktúra átalakításával, az energiaáremelkedéssel kapcsolatban?
  • Milyen az érdekhordozók közötti kapcsolat a vizsgált területeken?
  • Mekkora a helyi civil, és egyéb kezdeményezésekben rejlő potenciál arra, hogy nagyobb léptékben is alkalmazásra kerüljenek, és ennek mik a meghatározói?
  • Milyen különbségek tapasztalhatók az eltérő méretű, és elhelyezkedésű területek között?

A kutatás keretében, a megalapozó szakirodalom- és szakpolitikaelemzést követően szakértői interjúk készülnek, az elmúlt években készült releváns survey-k, és statisztikai adatok másodelemzésére kerül sor, valamint egy sor háztartási, és helyi szintű esettanulmány készül eltérő méretű, és regionális elhelyezkedésű településeken.