A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely)

Szociológiai Intézete
tisztelettel meghívja 91. Jour Fixe eseményére

Horzsa Gergely: Magyarországi járástípusai gazdasági profil, civil aktivitás és fejlesztési támogatottság szerint

 

Előadó: Horzsa Gergely (TK SZI)

Hozzászólók: Koós Bálint (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont); Medve-Bálint Gergő (TK PTI) 

Időpont: 2022. március 31. csütörtök 13:00 

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15 tárgyaló

Online: Zoom link: 

https://us06web.zoom.us/j/85687613058?pwd=Yis4TWNtY0NUK3ZlVTZ2ZG1pU2lSQT09

Passcode: 069831

Absztrakt

Magyarországi járástípusai gazdasági profil, civil aktivitás és fejlesztési támogatottság szerint ABSZTRAKT A készülő tanulmány célja, hogy egy terepmunka-sorozat terepválasztásának megalapozásaként a terepmunka szempontrendszerének megfelelően alkossa meg Magyarország járástipológiáját. Magyarország egyes térbeli egységeinek tipizálására számos korábbi tanulmány vállalkozott; a tanulmány újszerűségét a megvalósítandó konkrét terepmunka-sorozathoz való illeszkedése adja. A terepmunka során célunk a vidékimázsok sokrétűségének feltérképezése lesz; ennek vizsgálata négy különböző járásban fog megvalósulni a 2022-es évben. A tanulmány a kutatási céloknak megfelelően három releváns téma mentén: 1) a járások gazdasági profilja szerint 2) a járásokban tapasztalható civil aktivitás szerint, valamint 3) a fejlesztési forrásokban való részesülés mértéke szerint kategorizálja a járásokat; utóbbi két kategória szerinti csoportosítás önmagában is újszerűnek számít a hazai szakirodalomban. A kategorizáció kétlépéses klaszterelemzéssel történt; a klaszterelemzés eredményeként a három dimenzió mentén rendre 3, 3, illetve 2 járástípust kaptunk. Gazdasági dimenzióban megkülönböztethetjük a mezőgazdasági, a köztes, valamint az iparosodott járásokat. A civil aktivitás dimenziójában (amelyben a vállalkozási hajlandóság éppúgy szerepelt klaszterképző változóként, mint a civilszervezetek aránya) az aktív, inaktív és háztájizó járástípusokat különíthettük el. Végül, megkülönböztettünk a harmadik dimenzió szerinti felülfinanszírozott és nem-felülfinanszírozott járásokat. Az elemzés második lépéseként a klaszterek együttjárását vizsgáltuk. Megállapíthattuk, hogy az iparosodottnak nevezett járások közül egyetlen sem tartozik a "háztájizók" közé, felük "civil", felük pedig "inaktív". A mezőgazdasági profilú járások körében rendkívül magas a "civilek" aránya (mindkettő elsősorban a Dunántúlra jellemző), míg a "háztájizó" típusú járások legnagyobb, háromnegyedes arányban a "köztes" (sem mezőgazdasági, sem ipari) járásokkal azonosak. Az is látható egy másik összevetésben, hogy minél kevésbé iparosodott (nem mezőgazdasági és nem köztes) egy járás, annál kisebb valószínűséggel tartozik az EU-s forrásokkal "felültámogatott" járások körébe.

Az előadásban az eredmények térképes formában is bemutatásra kerülnek, akárcsak a terepválasztás felé történő továbblépés irányai. A kézirat jelenleg nem mutatja egy teljes tanulmány képét, ezért a javaslatokat és észrevételeket különösen szívesen fogadunk majd. A készülő tanulmányról korábban a G7 is beszámolt.

Szerzőtársak: Csurgó Bernadett, Megyesi Boldizsár 

Kulcsszavak:  járástipológia, területi egyenlőtlenség, vidékimázs, klaszterelemzés