Így látják az egyházak napjaink ökológiai válságát

Sok változás történt az egyházak ökológiai állásfoglalásainak történetében azóta, hogy Lynn White Jr. a Science folyóirat hasábjain 1967-ben megírta Ökológiai válságunk történelmi gyökerei című cikkét. White akkor azon az állásponton volt, hogy az ökológiai válságból nem a „még több tudomány és technika” fog kivezetni minket, hanem ha találunk egy új, erre alkalmas vallást vagy „újragondoljuk a meglevőt”. Középkortörténészként a nyugati keresztény hagyományban Assisi Szt. Ferenc példáját látta erre alkalmasnak azért, mert ő „megkísérelte megdönteni az ember uralkodói hatalmát a teremtés fölött és létrehozni Isten valamennyi teremtményének demokráciáját.” White mondanivalója az azóta elmúlt több mint fél évszadban minden jel szerint „beért” az egyházak ökológiai reflexiójában. A  következő öt kortárs ökológiai teológia tartalma vagy szemlélete révén ha nem is meghatározó, de figyelemre méltó szerepet játszik a zsidó, a katolikus, az anglikán, az evangélikus és a református vallási közösségekben.

A folytatáshoz kattintson ide!

 

Mit olvashatunk ki a „Természet Könyvéből"?

A természet közelében élő emberek vallásos tisztelettel fordultak a természet felé és jól ismerték a „természet könyvét”, azaz a természetben végbemenő folyamatokat, jelenségeket. Ezekből számos olyan praktikus tudást olvastak ki, amely segítette őket a mindennapi életükben. A természet vallásos tisztelete megjelenik számos tekintélyes író és költő művében is. Az Éghajlatváltozás 180° hírlevélben kifejezett célunk, hogy a klímaváltozás kapcsán a kultúrára, a művészetekre és a vallásra is gondoljuk. Ez utóbbira ad jó alkalmat Ferenc pápa szeptemberi, budapesti látogatása. Az egyházfő ugyanis „közös otthonunk gondozásáról” szóló „Áldott légy” kezdetű enciklikájában a természet könyvéről is írt.

Kattintson a folytatásért!