A természet közelében élő emberek vallásos tisztelettel fordultak a természet felé és jól ismerték a „természet könyvét”, azaz a természetben végbemenő folyamatokat, jelenségeket. Ezekből számos olyan praktikus tudást olvastak ki, amely segítette őket a mindennapi életükben. A természet vallásos tisztelete megjelenik számos tekintélyes író és költő művében is. Az Éghajlatváltozás 180° hírlevélben kifejezett célunk, hogy a klímaváltozás kapcsán a kultúrára, a művészetekre és a vallásra is gondoljuk. Ez utóbbira ad jó alkalmat Ferenc pápa szeptemberi, budapesti látogatása. Az egyházfő ugyanis „közös otthonunk gondozásáról” szóló „Áldott légy” kezdetű enciklikájában a természet könyvéről is írt.

A Katolikus Egyház tanításában a Biblia mellett fontos szerepet tölt be a „Természet Könyve”, amely Isten megismeréséhez vezethet. A bolygónk jövőjéről szóló művében ezért is használhatta többször Ferenc pápa ezt a kifejezést. A 2015-ben megjelent „Áldott légy” kezdetű enciklika elején egy olyan felhívást olvashatunk, amely egyértelművé teszi, hogy az Egyház vezetője nem csak az Egyház tagjaihoz, hanem mindenkihez szól. „Sürgető felhívást teszek közzé: kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét”

Ez a széleskörű párbeszéd már 2015-ben elkezdődött és mind a mai napig tart. Legutóbb szeptember elején rendeztek egy egyetemközi konferenciát Argentínában az enciklikáról. Ezt a kongresszust az argentin egyetemközi tanács, az argentin magánegyetemek rektorainak tanácsa és az argentin katolikus püspöki konferencia hívta össze, hogy a globális ökológiai tudatosság témáját tanulmányozza közös otthonunk védelme érdekében. A kongresszus programjában – amely  magyar nyelven is elérhető – több szekcióban is a társadalom különböző szereplői közötti párbeszéd volt a címadó téma.

A párbeszéd mellett a természet könyve  is fontos része az enciklikának. Ez a kifejezés alkalmas annak bemutatásra, hogy a katolikus egyház nem fogadja el a modern társadalmak természetet tárgyiasító szemléletét, hanem vallásos hittel fordul feléje. A természetnek ez a vallásos személete egyértelműen megjelenik a következő mondatokban:    

A „természet könyvének” jelentőségére utal az is, hogy 2018-ban a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán megszervezték „A ’Két könyv’-metafora mai jelentősége a természettudomány és teológia párbeszédében” című konferenciát, amely azt a kérdést vizsgálta meg, hogy miképpen aktualizálható ma a természet könyvének ősi metaforája, mely olyan meghatározó szerepet játszott európai civilizációnk gyökereinél. A konferencia és az erről szóló kötet másik célja pedig az volt, hogy elősegítse a természettudomány és keresztény teológia közötti párbeszédet.

Az elmúlt évtizedekben tapasztalt egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási jelenségek is új értelmet kaphatnak ebben a megközelítésben. Ezért is válik egyre fontosabbá az a kérdés, hogy Mit olvashatunk ki a „Természet Könyvéből".

A hírlevélben azért is alkalmazzuk a holisztikus megközelítést, amely számunkra azt jelenti, hogy a tudományos eredmények mellett figyelembe vesszük a vallások és a művészetek szempontjait és gondolatait is. Bízunk benne, hogy a holisztikus szemléletet alkalmazva jó válaszokat adhatunk az ökológia válság és az éghajlatváltozás kihívásaira.

 

Antal Z. László