Tisztelt Olvasó!
A most induló Éghajlatváltozás 180° szakmai hírlevél készítői sem gondolták volna, hogy ennyire időszerűek lesznek annak a tudományos jelentésnek a megállapításai, amit a múlt évben az “Éghajlatváltozás és egészség” jelentésben foglaltak össze. (A feliratkozáshoz kattintson ide!)
Soha nem volt még ugyanis olyan magas az átlaghőmérséklet júliusban Magyarországon, mióta az adatokat rögzítik, vagyis 121 éve. Az idei júliusi adat azért is figyelmeztető, mert az ennél frissebb, 1991-től 2020-ig mért normál átlagértéket is 2,3 Celsius fokkal múlta felül az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. Minden idők legmelegebb júliusát jegyezte fel 2021-ben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) is, augusztusban pedig arról szóltak a hírek, hogy az európai hőmérsékleti rekord is megdőlt Szicília szigetén, 48,8°C-al. Mindeközben hazánkban csak az idén 6 hőséghullám, vagyis olyan időszak tette próbára az emberek egészségét, amikor legalább három egymást követő napon keresztül nem csökkent 25, illetve 27 Celsius-fok alá a középhőmérséklet.
Miről szól ez a hírlevél? Mitől új és mitől más?
A hírlevél készítői a természet- és társadalomtudományok különböző területeiről érkeztek, így nyílt lehetőség arra, hogy olyan kérdéskörökben is megvizsgálják a klímaváltozás hatásait, amelyeket eddig nem, vagy csak kevésbé vettek górcső alá hazánkban. Szempontjuk volt az is, hogy integráltan, holisztikus megközelítésben gondolkozzanak.
A szerzők vallják: a természettel kialakított kapcsolatunkat újra át kell gondolnunk. Ezért például nem csak az embereket érő egészséghatásokat vizsgálják, de a növények, állatok egészségét érintő következményeket is. A társadalmi, demográfiai folyamatok, az egészségügyi és szociális ellátórendszer, az önkormányzatok és a katasztrófahelyzetek, az oktatás és a kommunikáció mellett olyan területekre is elmerészkednek, mint például a pszichológia, a vallás, a művészetek vagy éppen az alternatív gyógyászat.
Érdekes, ugye?
Az Éghajlatváltozás 180° hírlevelet szakembereknek szánjuk. Ezért számítunk az Ön figyelmére is! Kétheti rendszerességgel mutatjuk be az „Éghajlatváltozás és egészség” jelentés legfontosabb megállapításait és az azóta született legújabb eredményeket, illetve térünk ki arra, hogy mit tehetünk a klímakockázatok csökkentése és a már elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. A hírlevél címével is utalunk erre, hiszen sok tekintetben 180 fokos fordulatra van szükség.
Őszintén reméljük, hogy ezzel az Ön szakmai munkáját is értékes tudással támogatjuk!
Éghajlatváltozásról 180°-ban minden második kedden!
Bízunk abban, hogy az „Éghajlatváltozás és egészség” program hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon jó válaszokat találjunk a természet kihívásaira. Reméljük, hogy a hírlevelek segítik olvasóinkat, a szakmai közönséget abban, hogy munkájuk során és saját életükben meghozzák azokat a néha nagyon nehéz döntéseket, amelyekkel meg tudják védeni a velük kapcsolatban állók és saját maguk egészségét. Úgy, hogy közben gondolnak arra: csak másokkal együttműködésben és az egész élővilág egészségére is odafigyelve védhetjük meg egészségünket és életünket!
Megtisztelő figyelmükre számítva,
Antal Z. László, Ferencz Zoltán, Dr. Páldy Anna
az „Éghajlatváltozás és egészség” program vezetői
Iratkozzon fel az Éghaljlatváltozás 180° hírlevélre most!
Hiteles, tudományos háttér
2020-ban az “Éghajlatváltozás és egészség” jelentés, most pedig a Hírlevél az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetében készült el, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Államtitkárságának támogatásával. A munkában a nemzetközi tudományos közösségben is elismert szakemberek vesznek részt, akik az éghajlatváltozással évek óta behatóan foglalkoznak.
Az “Éghajlatváltozás és egészség” jelentés és a hozzá kapcsolódó anyagok a következő linkeken keresztül is elérhetők:
Van olyan kollégája, szakmai kapcsolata vagy akár ismerőse, akit érdekel az éghajlatváltozás? Továbbítsa hírlevelünket neki is!