A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely)
Szociológiai Intézete
tisztelettel meghívja 95. Jour Fixe eseményére
Szeitl Blanka: A politikai és kulturális légkör megjelenése a kérdezési mód hatásában
Előadó: Szeitl Blanka (TK SZI)
Időpont: 2022. május 05. csütörtök 13:00
Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.
Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.; B.1.15 tárgyaló
Online: Zoom link:
https://us06web.zoom.us/j/87501864859?pwd=L0ZBdnFUVFJmdG5ZTTNIc2hJNXlvUT09
Passcode: 773742
Szeitl Blanka, Messing Vera, Ságvári Bence: The effect of data collection method on sensitive questions. A comparative analysis of self-completion and face-to-face interviews in Hungary and Austria (vázlat)
Absztrakt
Az elmúlt évtizedekben zajló technológiai és társadalmi folyamatok eredményeként jelentősen átalakult a survey típusú adatgyűjtés gyakorlata. A klasszikus face-to-face (kérdező által gyűjtött) adatgyűjtések helyett a technológiai változás lehetőséget ad online, önkitöltős survey-ek lebonyolítására, melyek a társadalmi folyamatok (válaszmegtagadás erősödése, általános bizalmatlanság) miatt úgy tűnnek, hogy egyszerűbben lebonyolíthatóak. Az elmúlt években erre a folyamatra a COVID-19 vírus is ráerősített és már az olyan nemzetközi, klasszikus face-to-face adatgyűjtéssel dolgozó survey-ek is, mint a European Social Survey (ESS) alternatív terepmunkában gondolkoznak. Az adatgyűjtési módnak viszont a minta összetétele mellett arra is jelentős hatása van, hogy mennyiben válaszolnak a válaszadók „másképpen” az adott a kérdésre. Ezt nevezzük „mode-effect”-nek, azaz a kérdezési mód hatásának. Elemzésünkben a kérdezési mód hatásának egy speciális, de mégis sokrétű formáját mutatjuk be: mennyiben válaszolnak a megkérdezettek másképpen olyan kérdések esetében melyek kifejezetten politikailag vagy kulturálisan érzékenyek és milyen demográfiai csoportok esetében jelentősebbek az eltérések? Elemzésünkben az ESS face-to-face és egy kísérleti (részben) online adatfelvételének eredményeit hasonlítjuk össze Magyarország és Ausztria esetében. Eddigi eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy mode-effect szinte minden változó esetében tapasztalható, viszont az ebből származó eltérés mértéke és mintázata a két ország esetében eltérő. Az olyan politikai színezettséggel is bíró kérdések esetében, mint a homoszexuális emberek elfogadása és a migránsok befogadása, a két országban éppen ellentétes a kérdezési mód hatása: míg Magyarországon az önkitöltve válaszoló minta esetében, a face-to-face survey eredményéhez képest a válaszadók nagyobb elfogadásról és nyitottságról adtak számok, addig Ausztriában elutasítóbb válaszok érkeztek az önkitöltős módszerrel, mint a kérdező által felvett kérdőívvel. Az előzetes eredmények alapján az is látszik, hogy a legtöbb vizsgált változó esetében a mode-effect mögött az eltérő társadalmi, kulturális normák hatásai is szerepet játszanak.