Az egészségügyi ellátórendszer nemcsak gyógyít, hanem jelentősen növeli a légkör üvegház hatású gázainak mennyiségét és működése során más környezeti elemekre (levegő, víz, talaj stb.) is negatív hatást gyakorolhat. A probléma kezelésére az elmúlt években több érdemi lépést fogalmaztak meg, amelyek a szakterület fontosságára is felhívják a figyelmet.
Az egészségügyi intézményrendszer és környezet kapcsolatrendszere
Forrás: WHO guidance for climate resilient and environmentally sustainable health care facilities (2020)
A témáról többször adtunk hír 2021-ben az Éghajlatváltozás 180° hírlevél korábbi számaiban. Projektünk keretében szerveztünk egy munkaértekezletet kórházvezetők számára, ahol összefoglaltuk a legfontosabb ismereteket, ajánlásokat. Az előadások alapján elkészült egy közlemény [1], ami részletesen bemutatja az Egyesült Királyság Egészségügyi Szolgálatának módszertanát, amivel meg tudja határozni a különböző tevékenységekhez társítható üvegházhatású gázok kibocsátását.
A világon elsőként Anglia tűzte ki célul az egészségügy klímabaráttá alakítását. „Net zero NHS” – program keretében, amellyel két lépcsőben 2040-ig, illetve 2045-ig megvalósítja az egészségügyi rendszer karbon semlegességét az Egyesült Királyság egészségügyi és szociális intézményrendszerét működtető National Health Service (NHS). Azért is fontos ez a vállalás, mert a szervezet az Egyesült Királyság legnagyobb munkáltatója 1,3 millió alkalmazottal, emellett kiemelt gazdasági szereplő is, a szigetország gazdaságának közel 10%-át képviseli, működése során számos tényezőn keresztül az ország ÜHG kibocsátásához is jelentős mértékben, 4%-kal járul hozzá.
A tendenciákat és lehetőségeket elemezve egy 24 fős szakértői csoport forgatókönyveket és intézkedéseket is tartalmazó jelentést [2] készített az NHS további karbonlábnyom csökkentésének lehetőségeiről. A jelentés az egészségügyi rendszeren belül tevékenységi körönként elemzi, hogy melyik hogyan és milyen mértékben járul hozzá a karbonlábnyom nagyságához. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően három fő csoportot vizsgál, az NHS saját direkt kibocsátása (scope1), az indirekt kibocsátás a vásárolt energia használatából (scope2), az egyéb indirekt kibocsátás (scope3), valamint figyelembe veszi az utazáshoz kapcsolódó emissziókat is. A különböző területekre kidolgozott forgatókönyvek alapján a csökkentésre részletes intézkedési terveket készítettek: NHS Carbon Footprint (2040), NHS Carbon Footprint Plus (2045).
A célok eléréséhez a következő szükséges intézkedések fogalmazták meg: Az egészségügyi ingatlanok, létesítmények esetében új kórházak, intézmények építése (karbonszegény alapanyagok, a működés szempontjából rugalmasan átalakítható stb.), a régiek megfelelő felújítása (világítás, fűtés, hűtés, szigetelés stb.), az épületek használatának optimalizálása (monitorozás, intelligens szabályzó rendszerek stb.). Az Egyesült Királyság közlekedésének kb. 3,5%-a kapcsolódik az NHS tevékenységéhez, cél alacsony kibocsátású gépjárműpark üzemeltetése. Az indirekt emissziók (beszerzési láncok) csökkentési lehetőségei: a beszerzett termékek hatékonyabb használata, alacsonyabb karbonlábnyomú termékkel való helyettesítésük, illetve dekarbonizált beszállítók választása. Az NHS gyógyszer felhasználása során az altatógázok és inhaláló eszközöknél a páciensek részére történő felírás optimalizálása, alacsony karbontartalmú anyagok használata, a termékgyártás és utófeldolgozás fejlesztése javasolt. Kevesebb cukrot, sót és zsírt tartalmazó, növényi alapú, helyi termelőktől vásárolt, szezonális jelleggel előállított élelmezés javasolt, amely a karbonlábnyom csökkenése mellett az egészségre is jótékony hatással van.
Dr. Páldy Anna
[1] Bobvos János és Páldy Anna: „Zöld egészségügy” – Célkitűzés és megvalósítási lehetőségek
Egészségtudomány 2021.65(4)
http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-4/EgTud.2021.4.37.pdf
[2] NHS, Delivering a ‘Net Zero’ National Health Service