NKFI 2018.09.01. – 2022.05.31

Kutatásvezető: Kovách Imre

A kutatás célja és háttere

Az utóbbi években új lendületet kapott a társadalmi rétegződés kutatása. A kutatók megpróbálták  a hagyományos, foglalkozáson alapuló modelleket alkalmazni és újjáéleszteni az osztályelemzést (Huszár 2013a, b, Róbert 2013, Crompton 2000, 2008), vagy a társadalmi rétegződés új aspektusainak feltárására tettek ksíérletet a társadalmi integráció és dezintegrációjával összefüggésében (Atkinson 2010 , Savage és munkatársai, 2013, Albert és munkatársai, 2016, Kovách és mtsai: 2016, Kovách 2017). Korábbi kutatásunk a társadalmi integrációról feltárta, hogy a társadalmi, társadalmi egyenlőtlenségekről szóló tanulmányokban a politika, a térbeli különbségek és az intézmények szerepe kevéssé hangsúlyozott. Kutatásunk fő célja, hogy megértsük e tényezők szerepét a társadalmi rétegződésben és a társadalmi egyenlőtlenségek kialakításában.

Először: Bár a nyugati társadalmak egyenlőtlenségeiről folyó tudományos viták az utóbbi időkben új erőre kaptak a közép- és európai régióban alig van ilyen kutatás.

Másodszor, empirikus bizonyítékok sora ismert arról, hogy a területi és a lokalitás egyenlőtlenségek jelentősen befolyásolják a magyar társadalom különbségeit (Kovách 2012, Kovách et al. 2016, Csurgó-Megyesi 2016). A legújabb kutatás arra irányítja a figyelmünket, hogy a kisebb és speciális térbeli kategóriák hatásai, valamint a területi különbségek összefüggésben vannak a régiók intézményi környezetében fennálló egyenlőtlenségekkel.

Harmadszor, az intézmények szerepe ugyanolyan fontosnak tűnik: ezek az intézmények az újraelosztás, az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz való hozzáférés (Gerő-Kovách 2015, Csizmadia 2016) révén az egyenlőtlenségek megteremtésének vagy fenntartásának legfőbb csatornái. Az idősödő társadalomban az egészségi állapot egyre inkább problémát jelent, így a társadalmi egyenlőtlenségek nem értelmezhetők anélkül, hogy megvizsgálnánk az egészségügyi rendszert és a rendszerhez való hozzáférés tényezőit. Kutatásaink során megpróbáljuk megérteni, hogy mi a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státusz és az egészségi állapot  között, és melyek azok a társadalmilag és gazdaságilag kiszolgáltatott csoportok, amelyek egészségügy állapota miatt azonosíthatók?

Negyedszer, megvizsgálva a fenti tényezők szerepét, kutatnunk kell a társadalmi rétegződést is. Ahhoz, hogy megértsük a társadalom struktúráját, kísérletet kell tennünk a társadalmi rétegződés, a társadalmi osztály és a munkaerőpiac elmélete közötti kapcsolat tisztázására. Az elméleti alapú kutatásnak képesnek kell lennie arra is, hogy megmagyarázza a különböző megközelítéseken alapuló empirikus eredmények közötti különbségeket. Kutatásunkban ezt a munkát alapvetőnek tartjuk a társadalmi struktúra és az egyenlőtlenségek megértésében.

Két tényezőt külön hangsúlyozunk: a munkaerőpiac és a fogyasztás szerepét. Célunk annak megértése, hogy milyen mértékben mérhető a társadalmi osztály a foglalkozási és munkaerő-piaci jellemzőkkel, és hogy a munkakörülmények egyenlőtlenségei hogyan viszonyulnak a munkafeltételekhez és a munkahelyi elégedettséghez az osztálystruktúrához és a társadalmi rétegződéshez? Bár a fogyasztás szerepe a társadalmi rétegződés kutatásában nyilvánvaló, tovább kell mélyítenünk ismereteinket a kulturális és anyagi fogyasztás funkciójáról. Célunk ezért annak vizsgálata, hogy a fogyasztási hátrányok és előnyök hogyan járulnak hozzá az egyenlőtlenségek megteremtéséhez és fenntartásához.

Kutatásunk empirikus alapja a Központi Statisztikai Hivatal által 2016-ban végrehajtott mikrocenzust. A mikrocenzus kivételes lehetőséget nyújt arra, hogy részletes elemzést lehessen végrehajtani más meglévő adatbázisokon is. A mikrocenzus a legnagyobb rendelkezésre álló, országosan reprezentatív minta (egy millió ember), amelyen a fentiekben feltett kérdéseket kutathatjuk. A fő kérdőívet, amely számos információt tartalmaz a társadalmi státuszról, 50 000 és 100 000 fővel lekérdezett kiegészítő felvételek egészítenek ki. A kérdőívek közül az egyik az osztályok státuszával és a társadalmi rétegződéssel foglalkozik, és összegyűjti a szükséges adatokat, nemcsak az osztályrendszer, hanem a társadalmi rétegződés többdimenziós modelljeinek az elemzéséhez is.

A korábbi kutatások korlátozottan tudták kihasználni a minta méretének előnyeit, ugyanakkor számos ok miatt szükség van a nagy mennyiségű minta elemzésére:

• Először a részletesebb területi különbségek társadalmi egyenlőtlenségekre gyakorolt ​​hatását és a társadalmi rétegződést csak egy nagy mintán lehet megvizsgálni, amely elegendő elemzési lehetőséget biztosít minden területi szinten.

• Másodszor vannak olyan folyamatok, mint például nem intézményesült politikai részvétel, a fogyasztás tipikus esetei, amelyek felelősek a társadalmi csoportok létrehozásáért, de amelyek hatását az esetek kis számának miatt nem lehetett feltárni.

 • Harmadszor, a középosztály vizsgálata komoly kihívásokkal szembesül, legalábbis a magyar esetben. Bár részletes információkkal rendelkezünk a társadalom alsó rétegeiről, nincs alapos információnk az alsó és felső középosztályokról vagy rétegekről ami a rétegek szétaprózottságának is köszönhető. Egyetértés van abban, hogy a magyar társadalomnak jól meghatározott felső rétege és alsó harmada van, de nincs egyetértés a köztük lévő csoportok jellegéről. Minden kutatás a "közép" több csoportját is azonosította, amelyek a részleges adatok miatt nem jelentettek kielégítő empirikus alapot  a további, részletesebb elemzéshez.

• Negyedszer, a Microcensus új szakmai presztízs felmérést tartalmaz, amelyet a társadalmi rétegződés különálló dimenziójaként lehet használni.

A tervezett projekt újdonsága az, hogy:

• A társadalmi egyenlőtlenségek megteremtésében elhanyagolt tényezők közé tartozó a politika, a kulturális fogyasztás, az intézmények és a térbeli különbségek új megközelítteső vizsgálata.

 • Az elemzés egy kivételesen nagy minta alapján készült, amelyet alkalmas a nemzetközi és hosszú távú összehasonlításra is.

 • Ez egy multidiszciplináris projekt, amely számos tudományágat és megközelítést alkalmazó tudósokat vonzott a projekthez.