Makó Csaba

Makó Csaba

Csizmadia Péter

Illéssy Miklós

Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban tapasztalható strukturális átalakulások egyike a szolgáltatási szektor szerepének felértékelődése. Ez egyaránt tetten érhető a szolgáltatási szektorban foglalkoztatott munkaerő létszámának, illetve az ágazat nemzeti össztermékben való részesedésének növekedésében. Mindeközben a szolgáltatásokban is elindult a tevékenységek kihelyezése, főként az info-kommunikációs technológiák fejlődésének köszönhetően, mely - a telekommunikáció költségeinek csökkentésével, illetve az adatátvitel biztonságának növelésével - exportálhatóvá tette a szolgáltatási tevékenységeket is. Az üzleti szolgáltatások kihelyezése nagymértékben érintette a közép-európai poszt-szocialista országokat, köztük Magyarországot is. Hazánkban az elmúlt években a szolgáltatások exportja évi mintegy 10%-kal növekedett, a teljes nemzetgazdasági exporton belüli részesedése pedig 2%-kal. Ahhoz, hogy ez a részesedés tovább növelhető legyen, elengedhetetlen a szolgáltatási szektorra jellemző szervezeti innovációk és tudás-felhasználási minták jelenleginél mélyebb megértése. A kutatók értelmezése szerint ugyanis a szervezeti és a szolgáltatás-innovációk olyan elhanyagolt területét képviselik az innovációs kutatásoknak, melyek jelentősen növelhetik az ágazaton belül működő vállalatok, és azok teljesítményén keresztül az egész nemzetgazdaság versenyképességét. A magyar innovációs stratégiák a mai napig a feldolgozóiparra, és azon belül a K+F-re alapozott innovációkra fókuszálnak, míg a szolgáltatási szektor vállalatainak speciális igényeire általában nem adnak hatékony támogatást. A felsőoktatási intézmények - néhány előremutató kivételtől eltekintve - szintén nem reagáltak időben a megváltozott gazdasági környezetre: képzési portfóliójukban a szolgáltatási ágazat sajátos tudás-igénye nem kap helyet. A fent említett hiányosságok pótlására az igényelt támogatást a munkacsoport olyan hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatok feldolgozására fordítja, amelynek célja egy vállalati esettanulmány-gyűjtemény összeállítása. A kutatás célja az ún. tudás-intenzív üzleti szolgáltatások (Knowledge Intensive Business Services) egyes területeiről (például IT, pénzügyi, HRM, logisztikai stb. szolgáltatások) hazai és nemzetközi vállalati esettanulmányok segítségével azonosítani a gazdasági és társadalmi környezet kondicionálta átalakításokat a tudás- és munkaerő felhasználási mintákban.