A kutatás célja volt a cigány és nem cigány, valamint ezen belül az ország egyes régióiban élő cigány háztartások megélhetési stratégiájában és jövedelemszerző képességében mutatkozó különbségek feltárása. Korábbi - elsősorban antropológiai - kutatások arra utalnak, hogy az ország különböző területein élő romák megélhetése és integrációs képessége jelentősen eltér. A kutatás a rendelkezésre álló empirikus adatok másodelemzésével, valamint ennek nyomán a kiválasztott régiókban végzett kvalitatív interjús módszerekkel feltérképezte a romák eltérő megélhetési stratégiáit, azok típusait, jövedelemszerző képességét és kapcsolati hálóik sajátosságait, valamint e hálózatok szerepét a közösség tagjainak érvényesülési stratégiáiban. A kutatás 2009 végére befejeződött. Az elmúlt évben két terepen zajlottak a terepmunkák, melyek során 120 intézményi és személyi interjú, valamint kiscsoportos beszélgetések és résztvevő megfigyelések történtek. Az audio-nyersanyagok leírása, valamint feldolgozása befejeződött. Az előzetes eredmények számos új ismerettel szolgálnak a szegény családok megélhetési stratégiáival kapcsolatban. A szegénység különböző formáin kívül megismerhető, hogy e családok milyen megélhetési forrásokra támaszkodnak, és hogy nagyon szűk lehetőségeik döntéseik ellenére többnyire racionálisak, illetve azt, hogy az etnikailag meghatározott támogató kapcsolatoknak milyen szerep jut a megélhetés, a munka és a jövedelemszerzés megteremtésében. További közpolitikai szempontból releváns új tudás az uzsora-hitelek jelenségének mélyebb, széles körű, helyi szintű megismerése. A kutatás rámutat arra, hogy az illegális munkavállalás, az uzsora, a szegénység, és a munkaerő-piaci kirekesztettség egymással nagyon szorosan összefüggő jelenségek. Mindezek ismerete jelentős forrásul szolgálhat a helyi és országos közpolitika megalkotásához.

Messing Vera – Molnár Emília: Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái. Esély 2011/1 (pdf 303 kb)

Kutatási zárójelentés (pdf 836 kb)