Kormányzati szintű elköteleződést szorgalmaz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azért, hogy olyan egészségügyi ellátórendszereket alakítsanak ki, amelyek az éghajlatváltozás hatásai mellet is megőrzik működőképességüket, fenntarthatóságukat. Erről novemberben, a skóciai Glasgow-ban kezdődhetnek meg az egyeztetések az ENSZ soron következő klímavédelmi csúcstalálkozóján (COP26). A „COP26 Egészség Programot” kidolgozó szakemberek szerint az éghajlatváltozás által okozott környezeti hatások rohamosan növelik a különböző megbetegedések, egészségkárosodások kockázatát. A jelenségre, az ebből eredő globális egyenlőtlenségek mérséklésére az egészségügyi ellátórendszerek fejlesztése lehet a megoldás. A 2021-es klímacsúcs jelentős előrelépést hozhat a 2015-ös Párizsi megállapodáshoz képest, amelyben csupán érintőleg esik szó a klímaváltozás és az egészség kapcsolatáról.
2021 tavaszán jelent meg az Egészségügyi Világszervezet új programja, amely az őszi klímacsúcs központi témájára épül: az éghajlatváltozás és az egészség kapcsolatára. A „COP26 Egészség Program” célja az éghajlatváltozás hatásainak ellenálló (klímarezisztens) és a fenntartható egészségügyi ellátórendszerek kialakításának támogatása. A dokumentum szerint olyan, egészségügyi ellátórendszert kell kifejleszteni, ami egyrészt rugalmas a klímaváltozás hatásaival szemben, másrészt alacsony a karbonkibocsátása.
Minderre azért van szükség, mert az éghajlatváltozás okozta környezeti hatások növelik az egészségügyi kockázatokat, a különféle megbetegedések esélyét, így az egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenségeket is. Az ellenálló és rugalmas egészségügyi ellátórendszer könnyebben védi meg a lakosságot a klímaváltozás rövid- és hosszútávú egészségkockázataival szemben. A globális és helyi szintű kibocsátás-csökkentéshez pedig a fenntartható, alacsony karbonkibocsátású egészségügy is jelentős mértékben tud hozzájárulni.
A WHO kezdeményezése arra irányul, hogy ráébressze a résztvevő országokat, milyen nagy szükség van olyan speciális, nemzeti szintű stratégiák kidolgozására, ami az egészségügyi ellátórendszerek sérülékenységének és alkalmazkodóképességének módszeres felmérésén alapszik.
|
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek (COP) első konferenciáját 1992-ben rendezték. A COP a nemzetközi klímapolitika legfelsőbb döntéshozó fóruma, az itt meghozott döntések alakítják a Részes Felek, vagyis a résztvevő országok nemzeti szakpolitikáit és programjait. Az 1997-es COP3 során fogadták el a résztvevők Kiotói Jegyzőkönyvet, amely első alkalommal határozott meg jogilag kötelező erejű kibocsátás-csökkentési célokat. 2015-ben született meg a Párizsi Megállapodás, amely az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött első egyetemes, jogilag kötelező erejű globális egyezmény. A dokumentum az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik. A párizsi megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést, és elérhető legyen a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2, majd 1,5°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest. Az idén őszi (COVID-19 világjárvány miatt egy évvel elhalasztott), skóciai Glasgow-ban megrendezendő esemény a sorban a 26. lesz. |
A programot kidolgozó szakemberek szerint mindennek szükségességét alátámasztják a COVID-19 pandémia tapasztalatai is: az ellátórendszereknek elsődleges szerepük van abban, hogy a lakosságot megvédjék az újonnan fellépő egészségügyi veszélyekkel szemben. A klímaváltozás miatt az egyre gyakrabban változó, szélsőséges időjárás - amelynek következménye például az élelmiszer- és vízbiztonság csökkenése, az árvizek, az extrém időjárási helyzetek, vagy a romló levegőminőség - a járványügyi helyzethez hasonló kihívásokat jelent az egészségügyi ellátás számára.
A dokumentum miniszteriális szintű elköteleződést és az ehhez kapcsolódó kormányzati kommunikációt javasol, valamint azt, hogy a program iránt elköteleződő országok folyamatosan informálják erről az Egyesült Királyság, mint rendező által felállított COP26 Egészségcsoportot.
közlésre összeállította: Páldy Anna
Forrás:
Country commitments to build climate resilient and sustainable health systems