Skóciai klímacsúcs: fókuszban az egészségügyi ellátórendszerek

Kormányzati szintű elköteleződést szorgalmaz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azért, hogy olyan egészségügyi ellátórendszereket alakítsanak ki, amelyek az éghajlatváltozás hatásai mellet is megőrzik működőképességüket, fenntarthatóságukat. Erről novemberben, a skóciai Glasgow-ban kezdődhetnek meg az egyeztetések az ENSZ soron következő klímavédelmi csúcstalálkozóján (COP26). A „COP26 Egészség Programot” kidolgozó szakemberek szerint az éghajlatváltozás által okozott környezeti hatások rohamosan növelik a különböző megbetegedések, egészségkárosodások kockázatát. A jelenségre, az ebből eredő globális egyenlőtlenségek mérséklésére az egészségügyi ellátórendszerek fejlesztése lehet a megoldás. A 2021-es klímacsúcs jelentős előrelépést hozhat a 2015-ös Párizsi megállapodáshoz képest, amelyben csupán érintőleg esik szó a klímaváltozás és az egészség kapcsolatáról.

2021 tavaszán jelent meg az Egészségügyi Világszervezet új programja, amely az őszi klímacsúcs központi témájára épül: az éghajlatváltozás és az egészség kapcsolatára. A „COP26 Egészség Program” célja az éghajlatváltozás hatásainak ellenálló (klímarezisztens) és a fenntartható egészségügyi ellátórendszerek kialakításának támogatása. A dokumentum szerint olyan, egészségügyi ellátórendszert kell kifejleszteni, ami egyrészt rugalmas a klímaváltozás hatásaival szemben, másrészt alacsony a karbonkibocsátása.

Minderre azért van szükség, mert az éghajlatváltozás okozta környezeti hatások növelik az egészségügyi kockázatokat, a különféle megbetegedések esélyét, így az egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenségeket is. Az ellenálló és rugalmas egészségügyi ellátórendszer könnyebben védi meg a lakosságot a klímaváltozás rövid- és hosszútávú egészségkockázataival szemben. A globális és helyi szintű kibocsátás-csökkentéshez pedig a fenntartható, alacsony karbonkibocsátású egészségügy is jelentős mértékben tud hozzájárulni.

A WHO kezdeményezése arra irányul, hogy ráébressze a résztvevő országokat, milyen nagy szükség van olyan speciális, nemzeti szintű stratégiák kidolgozására, ami az egészségügyi ellátórendszerek sérülékenységének és alkalmazkodóképességének módszeres felmérésén alapszik.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek (COP) első konferenciáját 1992-ben rendezték. A COP a nemzetközi klímapolitika legfelsőbb döntéshozó fóruma, az itt meghozott döntések alakítják a Részes Felek, vagyis a résztvevő országok nemzeti szakpolitikáit és programjait. Az 1997-es COP3 során fogadták el a résztvevők Kiotói Jegyzőkönyvet, amely első alkalommal határozott meg jogilag kötelező erejű kibocsátás-csökkentési célokat. 2015-ben született meg a Párizsi Megállapodás, amely az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött első egyetemes, jogilag kötelező erejű globális egyezmény. A dokumentum az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik. A párizsi megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést, és elérhető legyen a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2, majd 1,5°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest. Az idén őszi (COVID-19 világjárvány miatt egy évvel elhalasztott), skóciai Glasgow-ban megrendezendő esemény a sorban a 26. lesz.

 

A programot kidolgozó szakemberek szerint mindennek szükségességét alátámasztják a COVID-19 pandémia tapasztalatai is: az ellátórendszereknek elsődleges szerepük van abban, hogy a lakosságot megvédjék az újonnan fellépő egészségügyi veszélyekkel szemben. A klímaváltozás miatt az egyre gyakrabban változó, szélsőséges időjárás - amelynek következménye például az élelmiszer- és vízbiztonság csökkenése, az árvizek, az extrém időjárási helyzetek, vagy a romló levegőminőség - a járványügyi helyzethez hasonló kihívásokat jelent az egészségügyi ellátás számára.

A dokumentum miniszteriális szintű elköteleződést és az ehhez kapcsolódó kormányzati kommunikációt javasol, valamint azt, hogy a program iránt elköteleződő országok folyamatosan informálják erről az Egyesült Királyság, mint rendező által felállított COP26 Egészségcsoportot.

közlésre összeállította: Páldy Anna

Forrás:

Country commitments to build climate resilient and sustainable health systems

https://cdn.who.int/media/docs/default-source/climate-change/cop26-health-programme.pdf?sfvrsn=cde1b578_5&download=true