Paksi V. & Tardos K. (2023).  „A kutatók miért nem írhatnak alá határozatlan idejű szerződést?” Kutatónők karrierszakaszokon átívelő bizonytalansága a műszaki és természettudományi területeken. Szociológiai Szemle. 33(3): 87–115. 10.51624/SZOCSZEMLE.2023.3.4

Összefoglaló:

A bizonytalan munkakörülmények már a magasan képzett szakemberek munkavállalását is elérték, ami alól a tudományos szféra sem kivétel. A fiatal kutatók, különösen a nők, nagyobb mértékben szembesülnek a bizonytalansággal, mint idősebb, illetve férfi társaik; a nőket például nagyobb eséllyel foglalkoztatják rövid távú, kutatásra nem jogosító oktatói szerződésekkel. További akadályokat gördíthet a nők, és különösen az anyák életútja elé, ha férfiak által dominált mérnöki, technológiai, vagy egyes természettudományi (STEM) területen dolgoznak, mivel a tudományos kiválóság követelményeinek jellemzően egy számukra kevésbé támogató környezetben kell megfelelniük. A tanulmány ezért a hazai STEM területeken dolgozó nők bizonytalan munkakörülményeit és azok hatásait vizsgálja kvalitatív empirikus kutatásra alapozva. Kutatásunk során ötvenhárom egyéni és csoportos interjú készült karrierjük korai, középső és érett szakaszában lévő kutatónőkkel, oktatókkal. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy még a legmagasabb végzettséget igénylő, magas társadalmi presztízsnek örvendő tudományos munkakörök sem biztosítanak védettséget a tudós nők számára. A különböző típusú bizonytalanságok – a szerződéses, a jövedelmi, valamint a nemi diszkrimináción alapuló bizonytalanság – karrierszakaszokon átívelve kísérik szakmai életútjukat. A nők a bizonytalanság személyes, munkahelyi, karrier- és szervezeti szinten megjelenő hatásaitól szenvednek, ami aláássa szakmai kiválóságukat és előre haladásukat, valamint jólétüket és a munka-magánéletük egyensúlyát.

Kulcsszavak: bizonytalanság, nők, munkaszerződés, diszkrimináció, PhD, műszaki- és természettudomány (STEM)