Frissítette ajánlásait az Egészségügyi Világszervezet
Hőség-egészség akciótervek a WHO/Euro Régióban
A fokozott folyadékpótlásra, a kórtermek árnyékolására és szellőztetésére figyelnek leginkább a magyar kórházakban hőséghullámok idején – állapította meg az felmérés, amit az Éghajlatváltozás és egészség jelentés részeként készítettek szakemberek. A kutatásból az is kiderült, hogy szinte minden intézményben van udvar, park vagy kert, amelyet a betegek is használhatnak. Ugyanakkor tíz kórházból mindössze háromnak van hőség, illetve UV védelmi terve.
Elsősorban a belső terek hőmérsékletének komfortosabbá tételével lehet életeket menteni hőséghullámok idején. Ezen belül is nagyon fontos a megfelelő nappali és éjszakai hőmérséklet biztosítása az egészségügyi és szociális ellátó intézményekben – szögezi le új ajánláscsomagjában a WHO Európai Irodája. A WHO Európai Regionális Hivatala először 2008-ban adott ki a hőség-egészség akciók megtervezését segítő dokumentumot. link: (https://www.euro.who.int/en/publications/abstracts/heathealth-action-plans) Most egy frissített, kiegészített összegzés jelent meg, amelyben a legfrissebb tudományos bizonyítékokra alapozva foglalták össze a gyakorlati tapasztalatokat. A kiadvány követi az eredeti dokumentum felépítését, kiegészítve a 2019-ben készített, az európai tagországok hőség-egészség terveire vonatkozó WHO felmérés eredményeivel.
A felmérés megállapítja, hogy a régió néhány országában csökkent a hőség egészségkockázata, de a többség változatlannak vagy növekvőnek érzi a hatást, ami elsősorban a változó éghajlattal, társadalmi-gazdasági tényezőkkel, az egészségügyi ellátás elérhetőségével, az urbanizációval és a társadalmak öregedésével függ össze. Mindez szükségessé teszi olyan hangsúlyosabb közegészségügyi válaszok kidolgozását, amik lehetővé teszik az alkalmazkodást a már észlelhető és előre jelzett változásokhoz.
A WHO ajánlása 10 fejezetre tagolódik, főbb megállapításai a következők:
- A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nélkül a hőség okozta kockázatok jelentős növekedésével kell számolni.
- A célnak megfelelő és egyeztetett közegészségügyi válaszokat kell kidolgozni, aminek alapja a megfelelő finanszírozás és humán erőforrás.
- A korai figyelmeztető rendszereket időben kell működtetni, célzott üzeneteket kell megfogalmazni.
- A kommunikáció modern eszközeit kell használni, és biztosítani kell az információhoz jutás egyenlő esélyét.
- Nagyon fontos a belső terekben a hőkomfort kialakítása, különös tekintettel az egészségügyi és szociális ellátó rendszerekre.
- A hőhullámok hatásait és a sérülékeny csoportok ellátását oktatni kell az egészségügyi és szociális szakszemélyzet részére.
- Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jó gyakorlatok megosztására az egészségügyi szektorban.
- A hosszú távú városfejlesztés nagyon fontos eleme a hőhatás csökkentése, ami csak ágazatok közötti együttműködéssel oldható meg.
- A hőségtervek hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni.
- A jövőbeni kutatási célok közül kiemelendő a sérülékeny csoportok hőkomfort szükségleteinek meghatározása, valamint a lakó- és épített környezetre irányuló hőcsökkentő beavatkozások kialakítása egyéni szinten.
Hazánkban 2005-ben vezettük be a hőségriasztást, nagy hangsúlyt fektetünk a lakosság tájékoztatására. Emellett a hőségriasztásról az országos tisztifőorvos tájékoztatja a társtárcákat, valamint a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályain keresztül az egészségügyi és szociális intézményeket. Az „Éghajlatváltozás és egészség” jelentésben rövid értékelést adtunk egy kérdőíves felmérésről, aminek témája, van-e és milyen intézkedéseket tartalmaznak a kórházak hőségtervei.
.png)
Kórházaink egyharmada rendelkezik hőségtervvel, de azok az intézmények is számos intézkedést foganatosítanak, melyek nem rendelkeznek ilyennel. Ez utóbbi csoport 40%-a tervezi a hőséggel kapcsolatos terv kidolgozását a jövőben.
Heat and health in the WHO European Region: updated evidence for effective prevention
World Health Organization 2021
Páldy Anna