A növényi vagy állati szövetekben élő mikroszkopikus gombák olyan betegségeket terjeszthetnek, amelyek a növényekre, állatokra, de még az emberre is veszélyesek lehetnek. Kockázatot jelentenek a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban. Ezek a gombák eredetileg a melegebb éghajlatú, trópusi területeket kedvelik, de az egyre enyhébb telek és az emelkedő éves átlaghőmérséklet miatt egyre északabbra is megjelennek, sokszor éppen a déligyümölcsök felületén hurcoljuk be azokat.

A nemzetközi kereskedelem az egyik oka, hogy a mikroszkopikus gombák ma már globálisan, térben és időben is nagy léptékben terjednek. Egy magyar kutatócsoport azt vizsgálta, hogy ennek milyen hatása van szűkebb környezetünkben, a Kárpát-medencében,illetve  , a Pannon biogeográfiai régióban. Ez összesen 113.000 km2 területet foglal magában hazánkból, Csehországból, Szlovákiából és Romániából, és része annak a 11 önálló egységnek, amit az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve jelöl ki.

 

TIPP Fontos, hogy a déligyümölcsök érintése, hámozása után mossunk kezet, ne nyúljunk a szemünkbe, mert akár súlyos fertőzés lehet a vége. A déligyümölcs hámozása után a hulladékot, így például egy ártalmatlannak gondolt banánhéjat se dobjunk el a természetben, hanem helyezzük a kijelölt hulladéktárolókba.

 

A mikroszkopikus gomba kórokozók előfordulására hatással vannak az úgynevezett globális megatrendek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 11 megatrendet azonosít, ezek közül a globalizáció, a járványok megjelenésének és terjedésének kockázata, a technológiai fejlődés és az éghajlatváltozás számít kritikusnak a mikroszkopikus gombák terjedése szempontjából.

Ábra szövege: Globális megatrendek és hatásuk a mikroszkópikus gombák hazai előfordulására. A piros ollók a beavatkozási lehetőségeket jelzik.

 

A kérdést vizsgáló magyar kutatók kiemelik, hogy az ilyen globális megatrendek hatásainak felismerése kezdetben rendkívül nehéz, holott a veszélyek korai azonosítása s a később már egyértelművé váló negatív következmények elkerülése szempontjából fontos lenne. Számos vizsgálat támasztja alá azt is, hogy a klímaváltozás nem kívánt hatásai szempontjából a Pannon biogeográfiai régió, vagyis hazánk és tágabb környezete Európa egyik legsérülékenyebb területe.

A banánimportot jelentősen befolyásolhatja az a tény, hogy a népszerű Cavendish fajt megtámadta egy gombatörzs (Fusarium oxysporum f. sp. cubense TR-4), ami hatalmas károkat okoz azokban az országokban, ahol alapvető élelmiszernek számit. Ezen a tényen túlmenően azonban más trópusi élelmiszerekkel és egyéb úton kerülhetnek inváziós mikroszkopikus gombafajok a mérsékelt égövi területekre.

A kórokozó és kártevő gombák terjedését - ahogy az más betegségekkel és betegségterjesztőkkel kapcsolatban is elmondható - elsősorban a felmelegedés és a globális kereskedelem segíti elő. Ezek a gombák az ellátási láncban a nagy mennyiségű trópusi növénnyel, gyümölccsel és csomagolóanyagaikkal együtt áramlanak be az importáló országokba, így Magyarországra is.

A technológiai fejlődés negatív hozadékaként a gombák új élőhelyekre tesznek szert az emberek közvetlen környezetében, így például az építő- és szigetelőanyagokban, de megtelepedhetnek háztartási gépeinkben is. Az esetek többségében ezek az élő szervezetek szempontjából ugyan extrém környezetnek számítanak, de a gombák kiválóan képesek alkalmazkodni hozzájuk.

A kutatók azt találták, hogy a klímaváltozás következtében a nem őshonos mikroszkopikus gombafajok nagyobb valószínűséggel telepednek meg a Pannon biogeográfiai régió természetes élőhelyein is. Ezen gombafajok egy része mikotoxinokat termel, és már most jelentősen befolyásolja az emberek, állatok és a növények egészségét és a hatás - ha erre nem készülünk fel - a jövőben fokozottan jelentkezik. A globális megatrendek gombákra gyakorolt hatása nemcsak a gazdaság és az egészség, hanem a növényvédelem és a környezetvédelem szempontjából is új kérdéseket vet fel. Amikor arra dolgozunk ki stratégiákat, hogy hogyan alkalmazkodjunk az éghajlatváltozás miatt megváltozó környezetünkhöz, fontos lesz figyelembe venni ezen gombafajok növekvő jelenlétét is.

 

Közlésre összeállította: dr: Trájer Attila János

Forrás: Magyar és mtsai (2021): A globális megatrendek – világjárványok és globalizáció, technológiai fejlődés és klímaváltozás – hatása a mikroszkopikus gombák terjedésére Magyarországon.  Egészségtudomány, 2021/1

DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2021.1.30-37

Magyar, D., Tischner, Z., Páldy, A., Kocsubé, S., Dancsházy, Z., Halász, Á., Kredics, L.: Impact of global megatrends on the spread of microscopic fungi in the Pannonian Biogeographical Region. Fungal Biology Reviews, 2021, https://doi.org/10.1016/j. fbr.2021.03.006

Ploetz, R. C.: Panama disease: Return of the first banana menace. International Journal of Pest Management, 1994. 40, 326–336, https://doi.org/10.1080/09670879409371908