Több mint egy hónapja 40 kilométer hosszan kénszagú, forró, vasoxidos víz festi vörösre a Sajót. A szennyezés forrása az alsósajói, csődbe ment Siderit üzem telephelye, egy elhagyott vasércbánya.

A Siderit bányaüzem 1975-től 2008-ig működött Alsósajóban, ahol aztán a bányászati tevékenység befejeztése után nem végezték el az üzem felszámolásához szükséges feladatokat. Ahogy leállították a szivattyúkat, a bánya elkezdett megtelni vízzel, és a 2017-ben az állami Bányásztársaság által kialakított alagúton keresztül most közvetlenül kifolyik a bányavíz a Sajó-partra, írja részletes beszámolójában a Felvidek.ma magyar nyelvű portál. A vízminták laboratóriumi eredményéből kiderült, hogy a szennyezett vízben a jelentős vas- és kéntartalom mellett magas az arzén-, cink- és nikkel koncentráció is. A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint, ha a szennyezés folyamatos, a mérgező anyagok felhalmozódhatnak, és hosszútávon kockázatot jelentenek az élővilágra, oldódás esetén pedig az ivóvízbázist is veszélyeztetik.

Fotó: TASR, Milan Kapusta

A szlovák környezetvédelmi tárca eleinte hárított, mert véleményük szerint a csődeljárás után az államhoz visszakerült bánya a gazdasági minisztérium hatásköre alá tartozik. Végül a környezetvédelmi felügyelet (SIZP) egy hetet adott az állami Ércbánya-vállalatnak, hogy megoldást találjon a Sajóba folyó bányavíz megtisztítására, és elrendelte a rendszeres mintavételt.

Tíz évvel ezelőtt is a lezárt bányából folyt ki szennyeződés a Sajóba, akkor Rozsnyótól egészen a magyarországi Sajópüspökig megfigyelhető volt az elszíneződés. Egy szlovák hírportálon, az ujszo.com-on 2012-ben így írtak a történtekről: „Vasoxidtól vörös víz már régóta folyik a Sajóba, a Rozsnyótól északkeletre lévő Mária bányából, ott tizenkét évvel ezelőtt több kilométernyi hosszúságú tárót árasztott el a kitermelést leállító Želba cég. Ahol felhagynak a vasérc és az érc bányászatával, ott gyakran az elárasztást használják bányakonzerváló módszerként.”

Tehát évtizedek óta ismert és rendszeresen visszatérő problémáról van szó, mégis figyelmen kívül van hagyva. Időzített bombákat, mérgezett örökségeket bőven találhatunk Magyarországon is. 2016-ban a Greenpeace készített egy jelentést olyan, rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett területekről, melyek a rendszerváltás előtti időszakból maradtak ránk, vagy az utóbbi huszonhét év alatt keletkeztek. Kinek a mulasztása, felelőssége mindez?

 

Tóth-Kalló Éva