Kutatásvezető
Résztvevők:
A kutatás
Az MTA Szociológiai Kutatóintézet Kultúrakutató Műhelyének munkatársai áttekintve az utóbbi 5 év vizsgálatainak témáit, szembesültek azzal a ténnyel, hogy a különböző módszertannal készített statisztikákon kívül nincs olyan áttekintés, összefoglalás, amely a kultúraközvetítést végző intézmények sikeres pályázatait, hatását vizsgálná a településszerkezet figyelembevételével. Kutatási tervünk olyan komplex, ugyanakkor interdiszciplináris megoldást kínál, melynek eredményeképpen adatokat és tartalmi információkat kaphatunk a következő területekről:
1) az 1000 lakosnál kisebb települések közművelődési intézménnyel való ellátottsága, főbb tevékenységének bemutatása (honlap, sikeres pályázat).
2) az NKA által támogatott valamennyi közművelődési intézményi pályázat tartalomelemzése.
3) Eger városa valamennyi kulturális pályázatának és az Agóra programnak a számbavétele, a régióra gyakorolt hatásának bemutatása.
A társadalmi egyenlőtlenségek egyik legfontosabb komponense és egyúttal meghatározója a települési egyenlőtlenség. Ez egyaránt összefüggésben van a települések méretével, közigazgatási besorolásával illetve az országon belüli elhelyezkedésével (Kelet-Nyugat, regionális eltérések). A fenti egyenlőtlenségek, illetve a kívánatos esélyegyenlőség szempontjából különösen fontos figyelembe venni a kistelepülések kulturális intézményi ellátottságát. (Kulturális intézményen a tág értelemben vett kultúrafogalom alapján kulturális funkciójúnak tekintett intézményeket értve). A "kulturális intézmények" továbbá nem csak fizikai létesítményeket jelenthetnek, hanem a helyi értelmiség jelenlétét, a település életében betöltött aktív szerepét is. A harmadik fontos tényező ebben az intézmények által lehetővé tett kulturális fogyasztás minősége. Mindezeken a területeken jelentős változások zajlanak. A kulturális intézmények egyúttal fontos szerepet töltenek be az iskolázottság, az iskolázottságra való motiváltság, az állampolgári részvétel dinamizálásában, s ezeken keresztül közvetlen gazdasági és politikai tényezőként hatnak. Ezért a terület kutatásában kiemelt figyelmet kell fordítani a kistelepülések kulturális ellátottságára és annak működésére, illetve a legfontosabb változási tendenciákra, valamint az ezzel kapcsolatos más kutatásokból nyert adatoknak a fenti szempontokra koncentráló másodelemzésére.
Ma már hétköznapinak hat az összefüggés a kulturális közeg és a mindennapi élet között, hiszen a körülöttünk lévő kulturális miliő, amelyben élünk jelentős hatással van hétköznapjainkra is: az értékorientációra, a gondolkodásra és sok esetben a cselekvésekre is. A kultúra szerepet játszhat egy település fejlődésében, illetve fejlesztésében, és ez a fejlődés hatással lehet a környező településekre, akár egy egész kistérségre is. A kulturális események, fesztiválok hozzájárulnak egy terület ismertté válásához, növelik vonzerejét nem csak a környékben lakók, de a turisták számára is - és ezzel akár peremre szorult kisebb települések is visszakerülhetnek a többség mentális térképére. E mellett a kulturális akciók lehetővé teszik egy település identitásának kialakítását vagy átalakítását is (amennyiben ez szükséges lenne), és ami még ennél is fontosabb lehet a különféle társadalmi csoportok (eltérő kulturális hátterű lakók) találkozását, közös időtöltését és ezen keresztül a társadalmi integráció erősödését. A kultúra fejlesztése ma már a településpolitika egyik tényezőjévé vált: a kulturális beruházások az épített környezet és az ingatlanpiac alakulását is befolyásolni képes településfejlesztési eszközzé váltak.
Általános módszertani alapozás
A támogatott projekteket a benyújtott anyagok (pályázatok, beszámolók) alapján elemezzük. Az elemzés során kvantitatív, illetve kvalitatív technikákat egyaránt alkalmazni kívánunk, valamint beszélgetéseket, szakmai diskurzusokat folytatunk azokkal a helyi és térségi szakemberekkel, akik a kulturális szférát évek óta szolgálják, s olykor támogatják.
Eredmények
Kultúra, változás, társadalom. Kutatási összefoglaló kötet. (pdf)Kultúra, változás, társadalom. NKA online elemzés [első egység]. (pdf)
