Kovách Imre (szerk.) Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban

Tartalomjegyzék (pdf)

Sajtóanyag (pdf)

Sajtóvisszhang: 
Magyarul Balóval (RTL Klub), beszélgetés Gerő Mártonnal, Kovách Imrével és Kristóf Luvával
Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?​ A valasz.hu cikke

A könyvbemutató meghívója és fotók

A kötet megvásárolható a Líra hálózatában

A kötet letölthető az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából

Az integráció az egyéni, intézményi, kapcsolati szinteken is megvalósuló társadalmi újratermelés alapfeltétele, amelyhez a szükséges együttműködést, biztonságot és kiszámíthatóságot az elfogadott és viszonylag állandó írott, kodifikált és íratlan szabályok, normák és értékek biztosíthatják.

A magyar piaci–redisztributív rendszerben a redisztribúciónak csupán az egyik, és nem túl jól teljesítő funkciója a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A redisztribúció átszövi a gazdaságot, a társadalomirányítást, és a politikának olyan hatalmat ad a forrásfelhasználás, a piacbefolyásolás és a tulajdon-újraosztás területén, amely a totalitárius rendszereket kivéve példátlan. Az elosztott projektösszegek növekedése kevéssé hatott a munkahelyteremtésre, a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére, és az ország versenyképessége sem javult számottevően. A rekombináns redisztribúció kizárólag politikai célok szerint juttat tulajdont, fejlesztési forrásokat és piaci pozíciókat a kedvezményezetteknek. Kiegyenlítő és gazdaságfejlesztő hatása nincs, annak ellenére sem, hogy a tulajdon és a források újraosztása jelentős nagyságú.

A politikai viselkedést és értékorientációt nem lehet megérteni az egyének réteghelyzetéből, strukturális pozíciójából kiindulva. Nem a társadalom szerkezete és állapota határozza meg a politikát, hanem sokkal inkább a politika integrálja a társadalmat. A társadalom politikai integrációja az ismert közszereplők teljesítménye, akik a politikai kommunikáción keresztül és hatalmi eszközökkel alakítják az értékrendet és identitást, és hatással vannak a politikai közösségek és értékcsoportok létrejöttére, fennmaradására vagy szétesésére. A politikai integráció nyilvánvalóan felülírja és letompítja a társadalom – tagoltságának jobban megfelelő – önszerveződését.

A magyar felnőtt népesség 42 százaléka a személyközi integráltságot tekintve hátrányos helyzetű, kapcsolathálózatuk meglehetősen korlátozott. A dezintegráltság a magyar társadalom egyharmadát, kétötödét is érintheti.