Fleck Gábor

Kovács Éva
Messing Vera

Virág Tünde

Vidra Zsuzsa

Hogyan lehet boldogulni Magyarország határ menti régióiban? A kutatás különös jelentőségét az adja, hogy komplexen fogja fel a határhelyzetet, és abból a belátásból indul ki, hogy bizonyos társadalmi egyenlőtlenségek, így a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás területi egyenlőtlenségei, az uniós és az unión kívüli szomszédságokból következő egyenlőtlenségek, valamint a bizonyos határrégiók területén koncentrálódó etnikai egyenlőtlenségek e határtérségekben koncentráltan jelennek meg.

A kutatás négy metszetben értelmezi a peremhelyzetet:

A kutatás módszere a „community study”, mely a fenti határhelyzetek megélését, kezelését, illetve maguknak a határoknak a kijelölését, karbantartását, átjárását és áthágását vizsgálja adott helyi közösségekben. Különös hangsúlyt kap az a tény, hogy a perifériális területeken a cigánynak vagy romának mondott népesség általában alacsony társadalmi, gazdasági és kulturális státuszú, s helyzetét gyakran a hátrányos megkülönböztetés is súlyosbítja. Alapvető kérdés tehát, hogy az egymással versengő, illetve együttműködő szereplők hol és milyen szempontok alapján jelölik ki maguk között a határokat. Hol, hogyan és miért kap azután ez az alapvetően kívülről meghatározott, elsősorban rétegkülönbségeken, érdekviszonyokon és erőforrás-egyenlőtlenségeken nyugvó csoportbesorolás etnikai színezetet, és válik egyben ez az immár etnikus kategória a kívül rekedtek csoportidentitásának részévé, megmerevítve a társadalmi pozíciókat. Röviden: miképp kényszerítenek ki etnicizált válaszokat alapvetően gazdasági, társadalmi vagy területi meghatározottságok.