Sárgaláz szúnyog: új, inváziós betegségterjesztő faj a kontinensen

Az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) olyan, ma még egzotikusan hangzó megbetegedések hordozója és terjesztője, mint például a világ trópusi területein rettegett sárgaláz, a legutóbb 2017-ben Olaszországban járványt okozó Chikungunya-láz, a csonttörő lázként is ismert, életveszélyes szövődményekkel járó dengue-láz vagy a magzatoknál kóros kisfejűséggel járó, 2016-ban az Újvilágban robbanásszerűen terjedő Zika-láz. Miközben sokat hallhattunk az elmúlt években az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) európai térnyeréséről és arról, hogy a faj már Magyarország déli határai mentén is megjelent, a másik, szubtrópusi-trópusi eredetű inváziós fajról, a sárgaláz szúnyogról vagy más néven egyiptomi csípőszúnyogról kevesebb szó esik.

Egy tavaly megjelent tanulmány[1] modellezte a sárgaláz szúnyog jövőben várható elterjedését, illetve a legmelegebb negyedévre vonatkozó egyedfejlődési ütemét és túlélési rátáját. A szerző egyrészt arra kereste a választ, hogy a jövőben a klímaváltozás hogyan fog hatni a faj európai elterjedésére, másrészt arra, minek köszönhető az, hogy a 19. és 20. század fordulóján a Földközi-tenger tengerparti régióiban egyszer már széltében elterjedt szúnyog faj jelenleg nem fordul elő Dél-Európában.

A tanulmány hat múltbéli, és két jövőbéli időszakot vizsgált (1860-1879, 1880-1899, 1900-1919, 1920-1939, 1960-1990, 1973-2013, 2041-2060, 2061-2080). A faj fekete-tengeri populációinak klimatikus igényeit alapul véve a szerző azt találta, hogy bár a sárgaláz szúnyog lehetséges elterjedése valóban Dél-Európára és a Fekete-tenger partvidékére korlátozódik, a jövőben meghódíthatja Franciaország és a balkán-félszigeti államok területének nagy részét, a Kárpát-medencét, illetve a kelet-európai sztyeppeövezet délnyugati területeit is.

Az egyiptomi csípőszúnyog legmelegebb negyedévre vonatkozó egyedfejlődési ideje ezekben a régiókban a jövőben jelentősen lerövidülhet, Nyugat- és Közép-Európában pedig emelkedhet a hőmérsékletfüggő túlélési rátája. Ez a két faktor együttesen elősegítheti a szúnyogpopulációk robbanását a nyári hónapokban.

A 19. század végi-20. század eleji állapotokat a közelmúlttal összehasonlítva kiderült, hogy sem az egyedfejlődési idő, sem a túlélési ráta nem különbözött jelentősen ezekben az időszakokban. Ez alapján kijelenthető, hogy jelenleg nem ismert olyan klimatikus ok, ami ne tenné lehetővé a jelentős inváziós betegségterjesztő szúnyogfaj ismételt elterjedését Dél-Európában, és jövőbeli terjedését a Dél-Európát északról övező, enyhébb telű kontinentális területeken.

 

 

Trájer Attila 

 

[1] Trájer, A. J. (2021). Aedes aegypti in the Mediterranean container ports at the time of climate change: A time bomb on the mosquito vector map of Europe. Heliyon, 7(9): e07981. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2021.e07981