Kapcsolati tőke a háztartáson belül

NKFIH K131947
2019. december 1. – 2021. november 30.
Kutatásvezető: Sik Endre

A kutatás célja a háztartáson belül képződő kapcsolati tőke jellemzőinek megismerése, továbbá annak vizsgálata, hogy ez milyen módon függ össze a háztartáson belüli és azon túli folyamatokkal. A háztartáson belüli kapcsolati tőke a háztartástagok háztartáson kívüli kapcsolatainak terméke. A háztartások közötti hálózathoz ugyanis az egyes háztartástagok eltérő módon kapcsolódhatnak. Lehetnek olyanok, akiknek egyáltalán nincs ilyen kapcsolódásuk, de olyanok is, akik sokféle módon és intenzíven vesznek részt az ilyen viszonyok ápolásában. Az előbbi személyt tekinthetjük kapcsolathiányosnak, az utóbbit kapcsolati nagytőkésnek. Az összes háztartástag egyéni kapcsolati tőkéjének összege és szerkezete jelenti a háztartás kapcsolati tőkéjét. Ez alapján a háztartás lehet kapcsolatszegény vagy kapcsolatgazdag, s az egyes háztartástagok kapcsolati tőkéjének egymáshoz képesti mértéke és szerkezete alapján lehet homofil vagy heterofil. Az előbbi esetben a háztartástagok azonos, az utóbbi esetben eltérő mértékben és módon vesznek részt a háztartás kapcsolati tőke beruházásaiban.

A kutatás az EU-SILC 2015. évi hullámának adatbázisán alapul, amelynek egy kérdésblokkja segítségével minden háztartástag részvételének módja a háztartáson kívüli hálózatban vizsgálható. Kutatásunk során csak olyan háztartásokat elemzünk, amelyeket egy pár (gyerekkel vagy a nélkül) alkot.

A kutatás részletes modelljét a magyarországi adatokon vizsgáljuk, de a háztartások kapcsolati tőkéjének típusait, és ezek összefüggéseit a háztartások közötti társadalmi különbségekkel néhány más EU-s  - a magyarral makro-szociológiai és gazdasági szempontból jól összehasonlítható - országgal is összehasonlítjuk.

Modelljeinkkel azt kutatjuk, hogy egy adott háztartáson belül

- hogyan vesznek részt az egyes háztartástagok a kapcsolati tőke létrehozásában, s ennek során milyen tulajdonságaik növelik vagy csökkentik részvételük esélyét,

 - az eltérő kapcsolati tőkéjű háztartástagok közötti különbségek hogyan függenek össze a háztartáson belüli és kívüli egyéb sajátosságaikkal,

- az így létrejövő háztartási szintű kapcsolati tőke (tehát a kapcsolatgazdag és a kapcsolatszegény, illetve a homo- és heterofil háztartások) hogyan függ össze a háztartás többi belső egyenlőtlenségeivel (pl. háztartástagok jövedelme vagy elégedettsége, stb.), illetve a háztartások közötti társadalmi különbségekkel (pl. anyagi helyzet, lakóhely, származás, stb.)?

Elemzésünkben kiemelt fontossággal bír a háztartástagok neme és a különböző neműek közti társadalmi viszony. A háztartástagok nemét nem mint valamilyen individuális jellemzőt vagy identitást, hanem mint társadalmi struktúra-alkotó viszonyrendszert közelítjük meg. A nemek közötti munkamegosztás, a munkaerő-újratermelő biológiai és egyéb (re)produktív, többnyire fizetetlen (és ezzel ö s sszefüggésben gyakran láthatatlan) feladatok jellemzően a nőkhöz, a bérmunka jellegű produktív feladatok jellemzően a férfiakhoz rendelése a háztartás női és férfi tagjai kapcsolati tőkéjének nagyságával és szerkezetével is összefügghet. Ez viszont a különböző nemű háztartástagok közti egyéb egyenlőtlenségeknek oka és következménye is lehet.

Kutatásunk fontossága mellett háromféleképpen érvelhetünk. Elsősorban azért lehet egy ilyen kutatás fontos, mert a makroszintű társadalmi folyamatok nem állnak meg a háztartás határán. Vagyis a háztartáson belüli folyamatok láthatóvá tétele segítheti a makroszintű folyamatok jobb megismerését. Továbbá, a társadalmi nemi aspektus modellbe való beemelésével a nemek közötti munkamegosztásnak a kapcsolati hálóra gyakorolt hatása (és ennek fordítottja), illetve ezek  háztartástagok közti egyéb egyenlőtlenségekkel (pl. státusz) való összefüggései is vizsgálhatóvá válnak.

Másodszor, noha elég sokat tudunk egyes háztartáson belüli gazdasági folyamatokról (jövedelem, otthoni munka, időgazdálkodás), sőt ezek statisztikai becslésére is sor került már, a háztartáson belüli kapcsolati tőkével kapcsolatos folyamatokról semmit nem tudunk.

Harmadsorban, nagy és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatbázison tudjuk tesztelni a háztartásközi kapcsolatok háztartáson belül kialakuló struktúráit, s ezek háztartás-szintű aggregátumait, s ily módon az elemzés során el tudjuk kerülni mind a közgazdaságtan túl-, mind az antropológia alul-általánosításait.