Az ember szempontjából globális szinten az ázsiai tigrisszúnyog és a sárgaláz szúnyog számít a legjelentősebb szúnyog vektoroknak. Mindkét faj eredetileg a vadon élő állatok vérével táplálkozott. Az idők folyamán az élőhelyük peremén megjelenő, letelepült életmódot folytató, mezőgazdaságból élő ember környezetátalakító munkája következtében a lakott környezetben is megjelentek. A földrészeket összekötő tengeri kereskedelem nagyban elősegítette terjedésüket, így a 21. században már messze földre eljutottak, és a globális melegedés hatására újabb és újabb területeket hódítanak meg. Elsősorban a sárgaláz szúnyognak tulajdoníthatunk történelemformáló szerepet az Újvilágban, ugyanakkor az ázsiai tigrisszúnyog, mint kórokozó átvivő élőlény (vektor) jelentősége is növekvőben van.
Trájer Attila János közleményében rövid, összefoglaló áttekintést ad a fajok kórokozó átvivő (vektor) potenciáljáról, eredetéről és terjedésük összefüggéseiről az emberi tevékenységgel kapcsolatban.
Egészen 2006-ig az ázsiai tigrisszúnyog (Ae. albopictus) globális szinten a médiában kevés figyelmet kapott. Azonban Chikungunya vírus megjelenése Olaszországban, az Indiai óceán délnyugati részén (Mauritius, Mayotte, Seychelles-, Reunion-szigetek), Indiában és Közép Afrikában az elmúlt két évtizedben észlelt Chikungunya járványok, továbbá aza a tény, hogy ez a szúnyog faj, mint elsődleges vagy másodlagos terjesztő (helytől függően), a dengue-láz és a Zika-láz terjesztésében szerepet játszhat, hívták fel a figyelmet arra, hogy egy veszélyes betegségterjesztővel van dolgunk, melynek terjedését figyelemmel kell kísérnünk.
Az ázsiai tigrisszúnyog jelenleg megtalálható a nedves szubtrópusi, trópusi monszun és esőerdő klímájú kelet- és délkelet-ázsiai területeken, ami egyben a faj származási területét is jelenti; továbbá Európa mediterrán és enyhe telű óceáni klímájú területein, Észak és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi övezetében, Afrika trópusi esőerdő, trópusi monszun és trópusi szavanna klímájú területein, valamint a térítők közötti csendes-óceáni és indiai-óceáni szigeteken, behurcolt formában. Globális terjedésére az elmúlt négy évtizedben került sor.
Az ázsiai tigrisszúnyog európai elterjedése Európában, Kis-Ázsiában, Levante területén és Észak-Afrikában a 2021. márciusi adatok szerint
forrás: European Centre for Disease Prevention and Control (2021). Aedes albopictus - current known distribution: March 2021. URL: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/aedes-albopictus-current-known-distribution-march-2021
Érdekességként megemlítjük, hogy a gumiabroncsok es a Dracaena dísznövények
(“szerencsebambusz”) interkontinentális kereskedelmének nagy szerepe volt a faj terjedésében a 20. és 21 századok fordulóján.
A másik újonnan megjelenő szúnyog faj az Ae. aegypti a sárgaláz, a dengue-láz és más flavivirusok elsődleges globális vektora az ember számára. Hasonló életkörülményeket igényel, mint a tigrisszúnyog, de hidegtűrése kisebb, ezért nem terjedt még el annyira Európában, mint a tigrisszúnyog.
A sárgaláz szúnyog a trópusi Afrikában őshonos és a gyarmatosító európaiak (főként portugálok és spanyolok) révén jutott el Észak-, Közép és Dél-Amerikába, majd a modern interkontinentális kereskedelem kialakulását követően Európába, Dél- és Délkelet-Ázsiába, Kelet-Ázsiába, Ausztráliába és az Óceániái szigetekre. Az első jelentős, egyértelműen a sárgaláz által okozott járvány a Karib-szigeteken 1648-ban történt az Újvilágban.
További érdekességeket is megtudhatunk a két szúnyogfaj elterjedéséről a cikkben.
A szerző tanulságként megállapította, hogy az egzotikus, szúnyogok által terjesztett megbetegedések megjelenésének az első lépése a vektor meghonosodása egy adott területen. Ez az első fázis nem feltűnő, mivel a szúnyog nem okoz minden esetben jelentősebb zavarást az emberek számára, mint az őshonos fajok. Az emberek megtanulnak együtt élni az új fajjal es a második fázis, a kórokozó behurcolását követően kirobbanó járvány felkészületlenül érheti a társadalmat. Ezért fontos a szúnyogok monitorozása és előrejelzési modellek készítése.
dr. Páldy Anna
Trájer Attila János: Az ázsiai tigrisszúnyog és a sárgaláz szúnyog közegészségügyi szerepéről történeti kontextusban. Egészségtudomány 2022. 65(4) DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2021.4.49-56