Fejfájás, szédülés, szomjúság - bizonyára mindenki érezte már a hőség kellemetlen tüneteit. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy bizonyos alapbetegségek esetén és egyre korosodva szervezetünk sokkal nehezebben tud védekezni a túlmelegedés ellen? Egy egyesült királyságbeli felmérés megállapította, hogy a magas és a közepes kockázatú csoportok sem tartják magukat sérülékenynek és nem ismerik a megelőző-védő magatartások hatékonyságát. Ön tisztában van azzal, hogy mennyire érintheti a hőség hatása - tartozik-e valamelyik kockázati csoportba?

Angliában is működik a hazaihoz hasonló hőségriasztási rendszer. A szigetországban a riasztási küszöbérték régiónként változik, a legalacsonyabb szintet akkor hirdetik ki, amikor nappal legalább 2 egymás követő napon eléri a maximum 30°C-ot, éjjel pedig nem csökken 15 °C alá a minimumhőmérséklet. A 2017. évi III. fokú hőségriasztás () után egy munkacsoport felmérte, hogy az emberek mennyire vannak tisztában kockázati helyzetükkel.

Három csoportot különítettek el:

• magas kockázatú egyének (>75 év, 143 fő),
• közepes (18-74 évesek alapbetegségekkel, 307 fő),
• kockázatmentes felnőttek (1422 fő).

Vizsgálták, hogy milyen óvintézkedéseket tesznek az egyes csoportok, illetve egy 25 fős fókuszcsoportot ki is kérdeztek.

A megkérdezettek kétharmada ismerte a hőség hatását csökkentő lehetséges módszereket, azonban a potenciálisan sérülékeny csoport csupán negyede változtatott szokásain a III. fokú hőségriasztás idején. A magas kockázatú csoportba tartozók számoltak be a legalacsonyabb arányban (31%-ban) arról, hogy tesznek valamit a hőség hatásának csökkentése érdekében, míg a kockázatmentes csoportban ez az arány 52% volt. A sérülékeny csoportok csak akkor változtattak valamit szokásaikon, ha személyesen meg voltak győződve annak hatékonyságáról.

Megállapították, hogy a magas és a közepes kockázatú csoportok sem tartják magukat sérülékenynek és nem ismerik a megelőző-védő magatartások hatékonyságát.

A fókuszcsoport felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek jobban ismerték az UV sugárzás káros hatásait, mint a magas hőmérsékletét.

A fókuszcsoport tagjai elgondolkodtató indokokat soroltak fel, miért nem követik a tanácsokat. Éjszaka például a magas zaj és a betörőktől való félelem miatt nem nyitnak ablakot; a ventilátort szintén a zaj és a magas áramköltség miatt nem kapcsolják be. Sokan nem is érzékelik azt, hogy a lakásban nagyon meleg van. Nem fogyasztanak elég folyadékot, megemlítve, hogy nem is érzik magukat szomjasnak. Az is megemlítendő, hogy az idős személyek nem érzik a kockázatot otthonukban, belső terekben.

„Az erős napsugárzás és a hőség kockázatai, valamint a megelőzés lehetőségei Magyarországon” című az EMMI számára készült 2015-ös tanulmány szerint a megkérdezettek a meleg káros hatásai közül átlagosan egyet, míg az iskolázottabbak és a 30-59 év közöttiek átlagosan több káros hatást tudtak említeni. Legtöbbjük a magas vérnyomást (27%), a hőgutát (11%), a bőrbetegségeket (31%), és a szív- érrendszeri megbetegedéseket (22%) említették. Az interjúalanyok ötöde tudta meg­mondani pontosan hogyan védekezik a meleg ellen. A leggyakoribb válaszok: folyadékfogyasztás (20%), árnyékban tartózkodik (17%), légkondicionált szobában tartózkodik (16%).

Nem tesz semmit a hatások csökkentése érdekében az egészséggel kapcsolatos témák iránt nem érdeklődők 15%-a, az inkább nem érdeklődők 14%-a, az egyáltalán nem érdeklődők 15,3%-a, és a nagyon érdeklődők 13,4%-a. Az egészségi állapotukat nagyon rossznak tartók 25%-a mondta azt, hogy nem védekezik semmilyen formában a hőség ellen, miközben kimagaslóan nagy arányban (46,4%) ők viselik nagyon rosszul a hőséget. Ezzel szemben az élettel való elégedettséggel párhuzamosan nő azok aránya, akik valamilyen formában védekeznek a hőség ellen, míg a legelégedetlenebbek 14,6%-a marad passzív hőség esetén.

Mindkét felmérés rámutatott arra, hogy sokkal hatékonyabb kommunikációra van szükség a hatások mérsékléséhez, hiszen ismert, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban, egyre intenzívebb és egyre hosszabb hőhullámokkal kell számolni. A lakosság egészséggel, betegségekkel kapcsolatos ismereteit is növelni kell, hogy felismerjék a tüneteket és időben tudjanak segítséget kérni, illetve megelőzni a panaszok kialakulását.

 

dr. Páldy Anna 

Benyi M, Keki Zs, Muzsik B, Kőrosi L: Krónikus betegségek alakulása felnőtt lakosság körében az OSAP 1021 háziorvosi jelentések alapján 1999-2019. években Magyarországon  

DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2021.1.19-38

*Adilson Marques, Miguel Peralta, Ana Naia, Nuno Loureiro, Margarida Gaspar de Matos, Prevalence of adult overweight and obesity in 20 European countries, 2014, European Journal of Public Health, Volume 28, Issue 2, April 2018, Pages 295–300, https://doi.org/10.1093/eurpub/ckx143

Felhasznált irodalom:

Erens B, Williams L, Exley J, Ettelt S, Manacorda T, Hajat S, Mays N. Public attitudes to, and behaviours taken during, hot weather by vulnerable groups: results from a national survey in England. BMC Public Health. 2021 Sep 6;21(1):1631. doi: 10.1186/s12889-021-11668-x. PMID: 34488695; PMCID: PMC8422617.

 

 „Az erős napsugárzás és a hőség kockázatai, valamint a megelőzés lehetőségei Magyarországon” (kézirat, 2015)