Koós Bálint, Tátrai Patrik, Gábriel Dóra (2024). A Magyarországra irányuló időskori vándorlás területi jellemzői – különös tekintettel a németek által előnyben részesített lakóhelyekre. Területi Statisztika 64. évf. 5. sz. 545–569. https://doi.org/10.15196/TS640501 (Q1)

 

Absztrakt

A nemzetközi vándorlási folyamatokba az utóbbi évtizedekben mind jelentősebb mértékben kapcsolódnak be az idősebb korosztályba tartozók (60+ évesek). A vándorlásnak ez a szelete globális szinten is sajátos változáson megy át, ahogy mind szélesebb társadalmi csoportok kapcsolódnak be, úgy válik mindinkább földrajzilag is differenciálttá a folyamat. Hazai adatok alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben Magyarország az idősek nemzetközi vándorlásának célterületévé vált, a 2022-es népszámlálás során közel 38 ezer 60+ éves külföldi állampolgárt írtak össze. A kutatás a legnépesebb csoportot alkotó német idősek térválasztásának vizsgálatára irányul: többváltozós statisztikai módszerek bevonásával azt szándékozik felderíteni, hogy milyen települési szintű vonzerő és taszítóerők befolyásolhatják letelepedési döntéseiket. Az eredmények közül kiemelendő, hogy az idősek Magyarországra irányuló vándorlása egyrészt egyre kevésbé ölt etnikai jelleget, másrészt pedig mögötte eltérő motivációk húzódnak meg, ami a térválasztásban is tetten érhető. A német idősek esetében kiemelkedően magas a rurális térségekben regisztráltak aránya, ám a települési szintű adatok arra utalnak, hogy a hazánkban tartózkodók nem feltétlenül a népszerű turisztikai célterületeket részesítik előnyben. Sőt, jelentős részük kifejezetten kedvezőtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal jellemezhető térségekben tűnik fel, ami arra utalhat, hogy esetükben a vándorlást nem az életmódhoz kapcsolódó tényezők (lifestyle migration), hanem a gazdasági hajtóerők (alacsonyabb megélhetési költségek keresése) vezérlik.