A különböző vallási csoportosulások (Faith Based Organizations, FBOs) 2016 óta vehetnek részt az ENSZ-klímacsúcsokon informális civil alcsoportként.[1] Mandátumuk megfigyelő és javaslattevő szerepre szól, azaz nem élvezik a nem kormányzati civil szervezetek tematikus csoportjainak összes kiváltságát, mégis a tárgyalásokon való jelenlétük, valamint a rendezvény kereteseményei során bemutatott látványos akcióik arra utalnak, hogy véleményformáló szerepük növekvő súlyával az ENSZ-nek és a széles közvéleménynek egyaránt számolnia kell.
Az idei glasgow-i klímacsúcs kapcsán a hivatalos tárgyalások mellett több színtéren lehetett találkozni a hit alapú szervezetek közös tevékenységével: a zarándoklatokon, a glasgow-i Szt. Mungo katedrálisban megrendezett ökumenikus szertartáson, a több mint százezer résztvevőt felvonultató klímatüntetésen, illetve az ún. Talanoa-dialógus vallásközi informális találkozóján.
Glasgowba, ahogy számos korábbi klímacsúcsra, több zarándoklat is indult, egyrészt Nagy-Britannia számos nagyobb városából, másrészt a kontinensről is. A német tartományi egyházak, katolikus püspökségek és egyházi segélyszervezetek által támogatott Geht doch! címet viselő nemzetközi ökumenikus zarándoklat résztvevői a lengyelországi Zielona Górából indulva 77 nap alatt 1450 km-t tettek meg, hogy felhívják a figyelmet a klímaválság globális dimenzióira, és ezzel is segítsék az igazságosság (az igazságos elosztás, illetve a terhek egyenlő viselésének) kérdéseivel kapcsolatos párbeszéd elmélyülését.
A hit alapú szervezetek informális vallásközi találkozója a Talanoa-dialógus módszertanát követte: a történetmesélésen alapuló konszenzuskeresés és döntéshozás eredetileg óceániai metódusa a 2017-es COP23 óta hivatott segíteni a nemzetileg meghatározott hozzájárulások (Nationally Determined Contributions, NDCs) megvalósítását. A Garnethill zsinagógában megtartott vallásközi találkozón több mint kétszázan vettek részt személyesen és online. A találkozó után közzétett nyilatkozat leszögezi, az ember legfontosabb feladata gondoskodni embertársairól és a Földről. A hitbeli hagyományok különbözősége ellenére összekovácsolhat bennünket az a törekvés, hogy jó, egészséges környezetet és élhető jövőt biztosítsunk minden életforma számára. A nyilatkozat követelései érintik a hit alapú szervezetek teljesebb körű képviseletét, a reziliencia és a képessé tétel, a globális déllel szembeni klímaadósság, a környezeti veszteségek és károk, a társadalmi nemekre vonatkozó akcióterv, az adaptáció, az emberi jogok, az igazságos átmenet, a klímatudomány, az őslakos népek, a fiatalok, valamint a globális kormányzás legégetőbb kérdéseit.
A konferencia lezárása előtti néhány napban két hivatalos dokumentumot is publikált a hit alapú szervezetek csoportja. November 10-én jelent meg az az állásfoglalás, amelyben az aláírók rögzítik, melyek az általuk elengedhetetlennek tartott célkitűzések, valamint november 12-én az a felhívás, amelyben a lezajlott tárgyalások legfájóbb hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Ezek között szerepel, hogy a döntéshozók a gondosan megfogalmazott elvek mellé nem rendeltek konkrét, a megvalósítást lehetővé tevő gyakorlatokat, a finanszírozás kérdéseinek java részét tisztázatlanul hagyták, valamint a globális dél országainak megszavazott, eddig ki nem fizetett összegek folyósításának további halogatására adnak módot.
A hit alapú szervezetek a környezetvédelem ügyében az ellentéteket félretenni képes, dinamikusan fejlődő vallásközi együttműködése arra mutat rá, hogy a reményben osztozni most már kevés: a közös cselekvés, a közös kiállás és a közös morális alap kimunkálása lehet a helyes cselekvés egyedül járható útja.
A COP26 eseményeivel kapcsolatos ökumenikus és vallásközi rendezvényekről és akciókról részletes beszámolókkal és összefoglalásokkal szolgálnak a következő nemzetközi oldalak: oikumene.org, ecen.org, ecocongreationscotland.org.
Szűcs Kinga