Magyar fiatalok a covid idején: „Hányni tudtam volna a chateléstől” - Albert Fruzsina könyvéről ír a Qubit

Kende Ágnes cikke ITT olvasható

'Magyar fiatalok a covid idején: „Hányni tudtam volna a chateléstől” címmel jelent meg intézetünk kutatója, Kende Ágnes cikke a Qubiten.

A Qubit Albert Fruzsina: Társas kapcsolatok válsághelyzetben című könyvéről és a április 03-án tartott könyvbemutatóról ír. 

Kende Ágnes cikke ITT olvasható

Részlet a cikkből:

"A barátok elvesztése leginkább a legfiatalabbakat, a 18–23 éveseket érintette a járvány alatt. Míg az idősebb korosztályoknak csak 4–6 százaléka mondta, hogy megszakadt egy baráti kapcsolata, a fiataloknál ez az arány 16 százalék volt. Ez persze szorosan függ attól is, hogy ki mit csinál éppen az életben: a tanulók közel negyede számolt be arról, hogy elveszített egy barátot, miközben azokkal, akik már dolgoztak vagy más módon inaktívak voltak, csak 3–5 százalékban történt ez. Albert könyve szerint ezek az adatok is jól mutatják, hogy mennyivel sérülékenyebbek voltak a fiatalok a többi korosztálynál, bár, mint mondta, „az is igaz, hogy ez a korosztály rendelkezik átlagosan a legtöbb baráttal, tehát valószínűleg volt is miből veszíteni.”

A fiatalok érezték magukat a legmagányosabbnak

Arra az állításra, hogy „gyakran érzem magányosan magamat”, a 18-29 évesek 14 százaléka mondta, hogy ez teljesen jellemző rá, és további 32 százalék inkább jellemzőnek érezte, ez pedig az összes korcsoporton belül a legmagasabb érték volt. A 18-29 éves korcsoport az idősebb, de még aktív korú csoportokhoz képest kétszeres eséllyel érezte magányosnak magát, függetlenül nemtől, iskolai végzettségtől, lakóhelytől. Fontos szempont, hogy volt-e valakinek ebben az időben munkája, mert ha nem, a munkanélküliek a dolgozókhoz képest kétszeres eséllyel voltak magányosak. Az is sokat számított, hogy volt-e valakinek párkapcsolata, ők a társ nélküliekhez képest 37 százalékkal kisebb eséllyel érezték magukat magányosak, derül ki a könyvből."

"Albert szerint a kötet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az erős kapcsolatok nem véletlenül erősek: jóval reziliensebbnek tűntek, mint a többi. „Az persze jó kérdés, hogy mi van akkor, ha épp a legközelebbi kapcsolatod rossz. A kapcsolatokat alaposan próbára tette a covid, amiből egy csomó típusú kapcsolat jól jött ki, de összességében polarizálódás tapasztalható, és leginkább a gyenge kötések sérültek.”"