A Társadalomtudományi Kutatóközpont 2022. március 1-jén rendezett, A magyar társadalom a választások előtt című konferenciájáról a 168 Óra értekezett: Szabó Attila: Magány és bizonytalanság: menni vagy maradni? 168 Óra, 2022. április 11.

A 168Óra teljes beszámolója az alábbi linken olvasható: Szabó Attila: Magány és bizonytalanság: menni vagy maradni? 168 Óra, 2022. április 11.

Részlet a cikkből:

"Politika

Gerő Márton és Szabó Andrea a magyar társadalom politikai integrációjának aktuális kérdéseivel foglalkoznak közös tanulmányukban, amelyet a mintán végzett elemzésből publikáltak. Azzal kezdik, hogy nem érdemes bizonytalannak hívnunk azt a választói tömböt, amelyről olyan sok szó esik, amikor a választás megnyeréséről beszélünk. A bizonytalanok valójában a pártoktól távolságot tartó választópolgárok. Azaz van preferenciájuk, csak az ismeretlen. Ez a réteg pedig három- összetevős: a ténylegesen bizonytalanok, a titkolózók és a passzívok alkotják. 

...

A helyi identitás és a helyi elitek

Csurgó Bernadett és Kristóf Luca a helyi identitással foglalkoztak ugyanezt a mintát kutatva. Állításuk szerint a helyhez kötődésnek pozitív hatása van az emberek életére és jóllétére. Azt is mondják, hogy azokban a társadalmakban, amelyekben gyenge az összetartozás és összetartás, jellemzően a helyhez kötődés is gyenge.

Ezzel összefüggésben állapítják meg a kutatók, hogy a magyarság a legfontosabb identitásalkotó tényező a társadalomban, de ezután egyből a település jelenik meg a válaszadóknál. A település mint identitás egyébként a budapestiek körében kevésbé meghatározó. Az talán nem meglepő, hogy a legfiatalabbak esetében kevésbé jelenik meg a lakóhelyük identitásformáló tényezőként, és talán az sem meglepő, hogy a kormánypárti szavazók körében nagyobb arányban vannak, akik számára a lakóhelyük fontos identitásformáló tényező, míg az ellenzéki szavazókra kevésbé jellemző a lakóhely megjelenése az identitásban.

...

Bizalmas kapcsolathálózatok

A kapcsolathálózatokkal foglalkozó kutatók a következő kérdést tették fel a kutatás során: „A legtöbb ember időről időre megbeszéli a fontos dolgait másokkal. Az elmúlt 6 hónapra visszatekintve kivel beszélgetett azokról a dolgokról, amelyek fontosak az ön számára?” A kérdésre legfeljebb öt személyt lehetett említeni.

A kutatók már a korábbi vizsgálataikban is egyre fokozódó elmagányosodást figyeltek meg a magyar társadalomban, 2021-ben további négy százalékkal nőtt a bizalmassal egyáltalán nem rendelkezők aránya. 2018-ban még csak a megkérdezettek 12 százaléka számolt be arról, hogy nincsen kivel megbeszélnie a fontos ügyeit. Ez 2021-re, valószínűleg a járványhelyzettel összefüggésben, 16 százalékra emelkedett.

...

Egyenlőtlenség és társadalmi mobilitás

Huszár Ákos a társadalmi mobilitás alakulásával foglalkozott. Azzal, hogyan változik a generációk között a társadalmi helyzet, ha azt foglalkozási csoportonként vizsgáljuk. Huszár három társadalmi csoportot különít el: képzetlen munkások, köztes foglalkozásúak, vezetők és értelmiségiek. Megállapítása szerint az összes mobilitás rendre magasabb a nők körében, mint a férfiaknál. Azaz, több nő változtatja meg a társadalmi pozícióját az apja foglalkoztatási csoportjához képest.

Rendkívül szomorú, hogy a társadalmi mobilitás a férfiaknál és a nőknél is csökkenő tendenciát mutat az 1970-es évek óta. Jó jel viszont, hogy a mostani, 2021-es mérésben 2018-hoz képest a férfiak esetében ugyan tovább csökkent a mobilak aránya, de a nők esetében ez valamelyest növekedett. Persze azt nem lehet tudni, hogy ez trendforduló-e vagy csak rövid távú kivétel.

...

Család és egészség

Balogh Karolina azt vizsgálta, hogyan alakulnak a társadalomban a családdal és a családi szerepekkel kapcsolatos felfogások. Egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nők valamivel jobban azonosulnak a hagyományos családképpel, és fontosabbnak tartják a házasságot, mint a férfiak. Talán kevésbé meglepő egy másik megállapítása, miszerint az legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében meghatározó a hagyományos családkép. Balogh szerint ennek pusztán az az oka, hogy közöttük felülreprezentáltak az idősebbek, akik eleve hajlamosak a hagyományos családmodellben gondolkodni. Az iskolai végzettségek kapcsán azt is kiemeli a kutató, hogy a diplomások között a férfiak számára sokkal meghatározóbbak a családdal és a házassággal kapcsolatos hagyományos értékek, mint a nők számára.

Győri Ágnes az egészséghez való viszony vizsgálata során arra jutott, hogy 2015-höz képest valamelyest nőtt a felnőtt magyar lakosság körében azok aránya, akik „nagyon jónak vagy jónak” tartják az egészségi állapotukat. Az viszont változatlan maradt, hogy a nők 2021-ben is kevésbé elégedettek az egészségükkel, mint a férfiak. Nem meglepő, hogy a kedvező, privilegizált helyzetű válaszadók jobbnak érzik az egészségi állapotukat, mint a kedvezőtlen vagyoni-jövedelmi helyzetűek. Az viszont sokkoló, hogy a különbség négy-ötszörös a két csoport érzékelése között.

...

Éghajlatváltozás és környezeti értékek

Megyesi Boldizsár a környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. Az ő legfontosabb megállapítása, hogy az iskolázottság növekedésével a magasabb társadalmi státuszú csoportokban növekszik a környezettudatosság fontossága és nő annak a ténynek az elfogadottsága is, hogy az éghajlatváltozás emberi tevékenység következménye.

...

Költözés belföldön és külföldre

Csizmady Adrienne és Kőszeghy Lea azt kutatta az ötezres mintán, hogyan alakulnak a belföldi költözések. Úgy látják, hogy az elmúlt években a korábbiakhoz képest valamelyest élénkült a hazai lakásmobilitás. A 2021-es minta szerint a felnőtt lakosság 18 éves kora óta átlagosan 2,4 lakásban lakott, míg 2015-ben ez még csak két lakás volt.

Az öt éven belül költözködők aránya is nőtt: a válaszadók 17,7 százaléka költözött a 2021-es adatfelvételt megelőző 5 évben a jelenlegi lakásába, 2015-ben még csak 12,9 százalék volt azok aránya, akik a megelőző 5 évben költöztek.

...

Papp Z. Attila és Zsigmond Csilla a külföldre tervezett költözést, a migrációs terveket vizsgálták a mintában. Arra jutottak ezzel kapcsolatban, hogy 2018-hoz képest az elmúlt három évben emelkedett azok aránya, akik pár évre külföldi tartózkodást terveznek, illetve azok aránya is, akik tartós külföldön élésben gondolkodnak, de nem változott a rövidebb időtartamú (pár hét, pár hónap) külföldi munkavállalás tervezése. Ha összeadjuk a számokat, az látszik, hogy 2018-ban még csak a megkérdezettek 13,1 százaléka szeretett volna külföldre költözni valamennyi időre, 2021-ben pedig már 16,5 százaléka. Természetesen a legfiatalabbak és a leginkább vállalkozókedvűek a legmobilisabbak."

Az esemény részletei az alábbi linken érhetők el: Konferencia | A magyar társadalom a választások előtt