A választások közeledtével gyakran mondják, a falvakban dől el, lesz-e kormányváltás. Így van-e? Érti-e a vidéken élő szavazó nyelvét az ellenzék? Kovách Imréve (TK SZI) beszélgettek a 168 Órában (A falu – választásdöntő erő. 168 Óra, 2022. március 20.).

 

A 168 Órában megjelent interjú az alábbi linken olvasható: A falu – választásdöntő erő. 168 Óra, 2022. március 20.

A választások közeledtével gyakran mondják, a falvakban dől el, lesz-e kormányváltás. Így van-e? Érti-e a vidéken élő szavazó nyelvét az ellenzék? Kovách Imre szociológussal, a magyar vidék avatott kutatójával beszélgettünk.

Buják Attila (168 Óra): Ha a falu világát nézzük, az az érzésem, a közvélemény nincs tisztában azzal, milyen országban élünk. Úgy tekintenek a falusiakra, mint mezőgazdaságból élő, a földhöz ösztönösen kötődő népességre.

Kovách Imre: Ez persze butaság. Hiába mondom immár sokadszor másokkal együtt, hogy ez téveszme. A mezőgazdaságban főmunkaidőben foglalkoztatottak és a mezőgazdasági vállalkozók száma 200-250 ezer körül mozoghat. Ehhez hozzátehetjük azokat, akik „nem foglalkozásszerűen” vesznek részt valamiféle élelmiszer-termelésben.

Mi volt a helyzet a rendszerváltás előtt?

1988-ban valamivel több, mint egymillió embert foglalkoztattak a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Egy részük akkor is a téeszek ipari jellegű melléküzemágaiban dolgozott. A földprivatizáció során másfél millió család jutott földhöz, majd a tulajdonviszonyok átalakultak, a földhasználat fokozatosan koncentrálódott. Ha az említett 200-250 ezres számot mondom, akiknek jelentős része nem is falun, hanem kis- vagy középvárosban él, és ezt összevetem azzal, hogy hárommillió körüli ember lakik falun vagy falusias településen, azt látom, hogy a falusi lakosság zömét semmi sem fűzi a földműveléshez. Hozzájuk képest a kétszázötvenezer mezőgazdasággal foglalkozó a tíz százalékot sem éri el. A falvak lakóinak 10-15 százaléka foglalkozik valójában mezőgazdasággal.