Milyen nyomot hagy a társadalom mentális állapotán a kisebbségellenes politikai kampány? Kerényi György cikkében a TK kutatói is megszólalnak: Szabó Andrea (TK PTI), Sik Endre (TK SZI), Takács Judit (TK SZI) és a TK volt munkatársa, Jakab András.

A teljes cikk itt olvasható: Kerényi György: A gyűlöletvonatból nincs kiszállás | Szabad Európa, 2021. augusztus 2.

Sik Endre a morális pánikgombról beszélt az idegenellenesség kapcsán: "A morális pánik kifejezés a médiaelméletből származik. Azt a jelenséget hívják így, amikor a média egy könnyen azonosíthatóvá tett csoportot vagy egy csoporthoz kapcsolódó jelenséget a társadalom idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosít az emberekben. Ez autoriter megoldásokat sürgető közhangulatot alakít ki, melyre a hatóságok törvényi szigorításokkal válaszolnak. A fokozott figyelem hatására nő a jelenség regisztrált eseteinek száma, ami legitimálja a rend helyreállítása érdekében tett lépéseket."

Az idegenellenesség mérésével kapcsolatban Messing Vera és Ságvári Bence eredményeire is hivatkoznak: "2015 után Európában egyedülálló módon megnőtt Magyarországon az idegenellenesség. Még a „magas bázisról” induló régió legtöbb országában sem nőtt, és ahol igen, ott sem annyira, mint Magyarországon. Európában is nagyok a különbségek, de míg ott a különböző társadalmi csoportok tagjai eltérően válaszolnak arra a kérdésre, hogy beengednének-e az országukba az unión kívülről érkező szegény migránsokat (például a brexit támogatásához hasonlóan Nagy-Britanniában inkább az idősebb, vidéki emberek idegenellenesek), addig Magyarországon az idegenellenesség minden csoportban magas."

A homofóbia kapcsán Takács Judit kutatási eredményeit idézték: "Magyarországon 1990 óta mérik európai összehasonlításban nagymintás felvételekkel a melegekkel kapcsolatos társadalmi vélekedéseket. Magyarország a kevésbé elfogadó országok között van. 1990-ben tízes skálán 3 alatt volt a melegek elfogadottsága, ez 2008-ra fölment 3,2 környékére. Egy másik longitudinális, időben történő elmozdulásokat mérő vizsgálat, a European Social Survey 2002 óta nézi kétévente ugyanezt. Ez elfogadóbb országot mutat: egy ötös skálán 3 körül mozgunk, ami fokozatosan ment föl, de még nem szignifikánsan, 3,5 körüli értékre, magyarázza a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. Az utóbbi 3-4 évben, az utolsó két adatfelvételi hullámban kicsit kezdett romlani, de ez sem szignifikáns, mondja Takács Judit."