Részlett a cikkből:
A Városi Civil Alapban kiosztott kormányzati támogatások mögött kirajzolódik a kormány tágabb civil politikája. Erről egy idén, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kötetében (Kovách Imre (szerk.) (2020) Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban) megjelent tanulmány a finanszírozási, szervezeti adatok alapján azt valószínűsíti, hogy míg a „konfliktusorientált tevékenységi területeken” működő szervezeteket gyengítik, a depolitizált, de formájukban civil szervezetek súlyát növelik. Ennek legnagyobb vesztesei a közéleti, például a jogvédő szervezetek, legfőbb nyertesei pedig a sportszervezetek, ahol a bevételek drasztikusan növekedtek.
A folyamat valószínűleg keveseket meglepő része, hogy az elmúlt tíz évben a civil részvétel is egyre inkább pártossá, „pártpolitikai szempontból polarizáltabbá” vált. Mint a tanulmány szerzői, Kerényi Szabina és Gerő Márton fogalmaznak: „Egyes szervezetcsoportok jelentős állami dotálása, míg más csoportok hiteltelenítése és elvágása az állami bevételektől különböző módokon a szervezetek és az állampolgárok közötti kapcsolatok meggyengüléséhez vezethet.” Ez nem csak a civil szférának lehet probléma, hanem a társadalom egészének is: „A szervezetek számának és társadalmi beágyazottságának csökkenésével egyre kevesebb esély van arra, hogy ezek a szervezetek beteljesítsék azt az emancipatórikus küldetésüket, hogy a demokrácia iskolájává váljanak.”
A teljes cikk itt olvasható: Fideszes vezetésű civil szervezetek sorát támogatja a magyar állam egy új pályázati alapból | Telex, 2021. július 28.
Az idézett tanulmány: Gerő Márton – Kerényi Szabina (2020) A civil társadalom változó szerepei és a társadalmi integráció. pp. 195-230. In: Kovách Imre (szerk.) (2020): Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum