"Az idősgondozás az egész kontinensen megoldatlan, ezért folyamatos a munkaerő, jellemzően nők áramlása Keletről Nyugatra." A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Gulyás Erika: Nyugatra vándorló gondozók: olcsóbb a családokra hárítani | Népszava, 2021. július 15. 

A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Gulyás Erika: Nyugatra vándorló gondozók: olcsóbb a családokra hárítani | Népszava, 2021. július 15. 

Részlet a cikkből: 

"A Katona Noémi és Melegh Attila szociológusok szerkesztette – a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült – „A gondoskodás hiánya felé” című kötetből (Katona Noémi – Melegh Attila (Eds.) (2020) Towards a scarcity of care? Tensions and contradictions in transnational elderly care systems in central and eastern Europe) kiderül, hogy térségünkből a legtöbb bentlakásos idősgondozót Németország és Ausztria foglalkoztatja, a németeknél akár 400 ezren is lehetnek, az osztrákoknál pedig 85 ezren. ... A kötetből az is kiderül, hogy ezeket a gondozókat méltánytalan fizetésekért alkalmazzák, nem jelentik be őket az adóhatóságnál és a társadalombiztosításnál, vagy ha igen, a legjobb esetben is napi nyolc órás munkaviszonyban, miközben 24 órás szolgálatban vannak.

Katona Noémi lapunknak hangsúlyozta: mivel Magyarországon az a bentlakásosnak nevezett gondozási forma, ahol a segítő a gondozott mellett lakik, rendszerint a fekete vagy szürke zónába tartozik, ezért hivatalosan alig van adat róla. Ez az ellátási forma nem jelenik meg a humántárca szociális terveiben sem, pedig máshol az ellátórendszerek abba az irányba mozdulnak, hogy a családokat a szociális szolgáltatások megvásárlásában segítsék, s ennek egy lehetséges területe a bentlakásos gondozók megfizetése. De a politika a közép-európai térségben nem foglalkozik a kérdéssel, a kormányok általános álláspontja az, hogy az idősek gondozása a családok feladata."