Szalma Ivett írása

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet 42 európai országra kiterjedő reprezentatív, nemzetközi összehasonlító kutatásának eredményei azt mutatják, hogy az európai emberek mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos véleményét nem befolyásolja sem a vallás, sem az adott ország GDP-je, azonban annál jobban meghatározza, hogy a nők átlagosan hány évesen válnak először anyává.

Az öregedő európai társadalom számos társadalmi kihívással szembesít bennünket. A gyermekvállalás nemzetközileg kiemelt kérdése Magyarországon is figyelmet kap, ahol a termékenység jóval a népesség reprodukciójához szükséges 2.1-es helyettesítési ráta alatt van. Hazánk számos kormányzati intézkedéssel próbálja ösztönözni a gyermekvállalást – egy nemrég hozott kormányzati intézkedés (a 1011/2020. (I.31.) Korm. határozata Nemzeti Humán Reprodukciós Program végrehajtásáról) a mesterséges megtermékenyítést beemelte a családpolitikába, és több mint 4 milliárd forintot különített el a meddőségkezelések finanszírozására. Bár a mesterséges megtermékenyítés számos eljárása, így az inszemináció és az in vitro fertilizáció (IVF) több mint három évtizede elérhető Magyarországon, mindeddig kevés olyan kutatás születetett, amely reprezentatív mintán és nemzetközi összehasonlításban vizsgálta a mesterséges megtermékenyítés témakört.

Szalma Ivett (Társadalomtudományi Kutatóközpont) és Maja Djundeva (Erasmus University) 42 európai országra kiterjedő reprezentatív, nemzetközi összehasonlító kutatása multilevel regresszió alkalmazásával arra mutat rá, hogy az egyén szociodemográfiai háttere jelentős hatással van az emberek inszeminációval és IVF-vel kapcsolatos attitűdjeinek alakításában. A nők, a fiatalabbak, az iskolázottabbak, a magasabb jövedelemmel rendelkezők és azok, akik kevésbé látogatják a vallási szertartásokat, inkább támogatják az mesterséges megtermékenyítést, mint a férfiak, az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, az alacsonyabb jövedelműek és a vallási szertartásokat gyakrabban látogatók. Mindemellett a családdal kapcsolatos attitűdöknek is fontos szerepük van: akik elutasítóak az újfajta család típusokkal, mint például az egyszülős vagy szivárvány családokkal, azok inkább elutasítóak a mesterséges megtermékenyítéssel is.

A kutatás ezen felül azt is kimutatta, hogy nem csak egyéni tényezők befolyásolhatják, hogy ki miként vélekedik a mesterséges megtermékenyítésről, de annak is lehet szerepe, hogy ki melyik országban él. A legtöbb országos szintű változó mentén nem tapasztalható különbség az inszemináció és az IVF megítélésben. Az európai lakosság vélekedésére nincs hatással sem az adott társadalomban uralkodó vallás típusa, sem az, hogy hányan vallják magukat vallásosnak, sem az ország GDP-je, sem pedig, hogy az ország miként szabályozza az azonos nemű párok általi örökbefogadást. Ugyanakkor szignifikáns hatása van annak, hogy az adott országban átlagosan hány éves korban szülik a nők az első gyermeküket: minél későbbi életkorban válnak a nők az anyává, az ország lakosai annál elfogadóbbak a mesterséges megtermékenyítéssel szemben. Ez abból következhet, hogy azokban az országokban, ahol a nők jobban halasztják az első gyermekvállalást, ott több nőnek lehet szüksége ezekre az eljárásokra, ami befolyásolhatja a társadalmi attitűdöket is. Ugyanis a gyermekvállalás biológiai korlátjai nem módosíthatók, de a társadalmi attitűdök rugalmasak és formálhatók.

A kutatók a vizsgált változót tízes skálán mérték, ahol  1 azt jelenti, hogy soha nem megengedhető a mesterséges megtermékenyítés, 0 pedig azt, hogy mindig megengedhető. Ezek alapján a legalacsonyabb értékeket Moldovában (3,51), Grúziában (3,88), Örményországban (4,2) és Albániában (4.48) a legmagasabb értékeket pedig Izlandon (8,87), Svédországban (8,00) és Dániában (8,00) találták. Magyarországon a kérdésre adott válaszok átlaga 6,08 volt, amivel az európai térkép közepén helyezkedik el. Magyarországon a felmérés idején, 2008-ban az első gyermekvállalás életkora 27,2 év volt, összehasonlításképpen Moldovában 23,1, Dániában pedig 29 év.