Konferenciafelhívás: A szociológia egy sikeres évszázad előtt?

Konferenciafelhívás: A szociológia egy sikeres évszázad előtt?

A Társadalomtudományi Kutatóközpont konferenciát szervez a magyar szociológiáról és annak legújabb kutatási eredményeiről. A konferenciára várjuk minden magyarországi vagy magyar nyelvterületen dolgozó szociológus jelentkezését, magyar vagy angol nyelven. Az előadásterveket a meghirdetett szekciókba, vagy azoktól függetlenül is be lehet nyújtani itt: Jelentkezés

A járványhelyzet ellenére úgy készülünk, hogy a konferenciát megtartjuk. Amennyiben ez júniusban nem lesz lehetséges, egy szeptemberi időpontra halasztjuk el.

Ezért kérünk minden érdeklődőt, hogy április 15.-ig küldje be az absztraktját,  hogy a konferencia programját összeállíthassuk.

Köszönettel, a szervezők.

  • Időpont: 2020. október 8–9. 
  • Helyszín: Társadalomtudományi Kutatóközpont, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
  • Jelentkezési határidő: 2020. április 15.
  • A részvétel ingyenes. ​

Call for papers: Sociology at the Dawn of a Successful Century?

A hosszú (extended) absztrakt (300–500 szó) tartalmazza:

  • elméleti háttér
  • kutatási kérdés
  • módszertan
  • legfontosabb eredmények

Beküldési határidő: 2020. április 15.

Szekciók

>> Részletes felhívás magyarul (pdf)

1. A demokrácia válsága, a civil társadalom eszménye és a politikai részvétel

Szervezők: Kerényi Szabina (TK SZI), Gerő Márton (TK/ELTE TáTK) 

Szekciónkban a politikai és civil társadalom, valamint a társadalmi mozgalmak  és a demokrácia helyzete közötti viszonyt vitatjuk meg. Ezért várjuk olyan panelek és előadások terveit, amelyek a következő témákkal foglalkoznak:

  • Az állampolgári részvétel különböző formái, tendenciái, ezek változásai és az azokra ható tényezők;
  • A civil társadalom szervezetei, társadalmi mozgalmak és az állam kapcsolata;
  • A civil és politikai részvétel és a demokratikus értékrend kapcsolata;
  • A civil társadalom erőssége, jellemzői és a demokratikus intézmények stabilitása közötti viszony;
  • A társadalmi mozgalmak jellemzői, a mozgósítás új formái
  • A pártok működése, stratégiái és a választói magatartás változáai;

2. A gondoskodás(hiány) szociológiája

Szervező: Takács Judit (TK SZI)

E szekcióba a gondoskodás, illetve a gondoskodáshiány jelenkori szociológiai aspektusaival foglalkozó előadásokat várunk többek között a következő témakörökben (a felsorolás nyitott végű):

  • A gondoskodás (és nemgondoskodás) társadalmi intézményei;
  • Intézményes gondoskodás(hiány);
  • Gondoskodás(mentes)-politikák: állami szerepvállalás és prioritások;
  • Szülői/apai/anyai/örökbefogadói/stb. gondoskodás;
  • Párkapcsolati gondoskodás
  • Családon belüli gondoskodásviszonyok jellemzői (Van-e neme a gondoskodásnak?);
  • Különböző családformák gondoskodásviszonyai;
  • Gondoskodás és migráció;
  • Gondoskodás és aktivizmus;
  • Gondoskodás az ismeretlennel/ az ismeretlenekkel: szolidaritási gyakorlatok;
  • Erőszak és gondoskodás;
  • Gondoskodásnormák és értékek;
  • Gondoskodás-gazdaságtan;
  • Gondoskodáskapcsolatok tér- és időbelisége; A gondoskodás terei; A gondoskodásviszonyok változásai az életút során;
  • A gondoskodáskapcsolatok kulturális és médiareprezentációi;

3. A gyermekvállalás: magán- és a közszféra határán

Szervező: Szalma Ivett (TK SZI)

Jelen szekció célja, hogy jobban megértsük a gyermekvállalással kapcsolatos komplex struktúrákat és normákat, amelyek hatással lehetnek a reprodukcióval kapcsolatos döntésekre. E szekcióba a reprodukciós döntések szociológiai aspektusaival foglalkozó előadásokat várunk többek között az alábbi témakörökben:

  • Változó fertilitási trendek
  • A gyermekvállalás társadalmi normái
  • A gyermek(nem)vállalás gazdasági beágyazottsága: bizonytalan munkaerőpiacai helyzet
  • Gyermek(nem)vállalás és partnerkapcsolat
  • Gyermek(nem)vállalás és családpolitika
  • Gyermek(nem)vállalás és a munka-magánélet harmonizációjának kérdése
  • Gyermek(nem)vállalását befolyásoló egyéni tényezők
  • Gyermek(nem)vállalással kapcsolatos tudás mérése

4. A szociológia lehetőségei a marginalizált csoportok integrálásában

Szervezők: Husz Ildikó (TK/BCE), Rácz Andrea (ELTE TáTK)

A szekció a következőkre keresi a választ:

  • Vajon a mai szociológia mennyiben és hogyan tud hozzájárulni a marginalizált csoportok, személyek, családok jóllétének növeléséhez, társadalmi integrációjának és mobilitási esélyeinek javításához? 
  • Vannak-e olyan új elméletek, megközelítések, módszerek, amelyek a korábbinál jobban szolgálják ezeknek a céloknak az elérését? 
  • Vannak-e a felsőoktatásban előremutató fejlemények ezen a téren? 
  • A szekció nyitott olyan témák felé is, amelyek a marginalizáció kérdéskörének a politikai diskurzusba való beágyazottságát és ennek hatását vizsgálják arra nézve, hogy a szociológiai eredmények beépülhessenek a közpolitikai döntésekbe.

A szekció a marginalizált társadalmi csoportok fogalmát szélesen értelmezi, beleértve nem csak a szegénységük, de a fogyatékosságuk, etnikai, nemi, vallási stb. hovatartozásuk alapján kirekesztetteket is.  

5. Innovatív módszerek a szociológiai kutatásokban: természetes nyelvfeldolgozás lehetőségei és korlátai

Szervezők: Barna Ildikó (ELTE TáTK), Németh Renáta (ELTE TáTK), Ságvári Bence (TK CSS-Recens) 

A természetes nyelvfeldolgozás (Natural Language Processing, NLP) a szociológiai kutatások módszertanának egyik ígéretes új és innovatív területe, ahol a magas szintű informatikai és számítógépes nyelvészeti tudás kéz a kézben jár a szociológia évszázados elméleti és episztemológiai hagyományaival.

A szekció ennek az új kutatási irányzatnak kíván fórumot biztosítani, ezért olyan előadók jelentkezését várjuk, akik kutatásaikhoz valamilyen formában NLP módszereket (is) használnak.

Az előadások témájával, módszertanával kapcsolatban tematikus megkötések nincsenek.

6. Kísérletezz a kísérletezéssel! Kísérletek alkalmazási lehetőségei és kutatási példái a társadalomtudományokban

Szervezők: Sik Endre (TK SZI), Simonovits Bori (ELTE-PPK)            

A szekcióba olyan előadásokat várunk, mely a következő kísérleti típusok valamelyikét alkalmazzák társadalomtudományos céllal, avagy a kísérletek alkalmazásának módszertani aspektusát (pl. dizájn, mintavétel, érvényesség stb.) vagy valamely etikai dimenzióját (kettős vak kísérletek, az alanyok előzetes/utólagos tájékoztatásának kérdése) tárgyalják (JEPS, 2014).

  • Laboratóriumi kísérletek
  • Kontrolált terepkísérletek
  • Survey kísérletek („vinyetták”, faktoriális dizájn)
  • Természetes kísérletek

7. Kritikai, köz-, közpolitikai és professzionális szociológia viszonya és esélyei Magyarországon 1989 és 2020 között

Szervező: Szabari Vera (ELTE TáTK)

A szekció kérdése, hogy a szociológia különböző típusai, a Burawoy által kritikai, köz-, közpolitikai és professzionális szociológia ma a hazai szociológiában milyen viszonyban áll egymással, lehetséges-e az átjárás, a tudástranszfer az egyes szférák között. Szekciónkba olyan előadásokat várunk, amelyek a kritikai, köz-, közpolitikai és professzionális szociológia szerepét, az egymáshoz való viszonyukat elemzik a különböző kutatási területeken a rendszerváltás óta eltel közel 30 esztendőben. Az előadások érdekes felvetése lehet, hogy a köz-, illetve professzionális szociológia által megtermelt tudás, hogyan képes kiegészíteni, támogatni egymást, vagy éppen fordítva, az eltérő eszközeik és módszereik akadályozzák-e megtermelt tudás átadását és hasznosítását. Vannak-e módszertani szelekció e területek között? Érdekes szempontot jelenthet továbbá, hogy az elmúlt 30 év során milyen körülmények játszottak szerepet e viszony alakításában, az adott társadalmi, politikai és gazdasági környezet mennyiben befolyásolta a szociológia képviselőit e területeken való részvételre, illetve, hogy mennyiben tekinthető sajátosnak a hazai helyzet vagy éppen egy általános nemzetközi tendencia részeseként tekinthetünk magunkra e területen is. 

8. Munkaerőpiac és társadalmi mobilitás: romák munkavállalási esélyei hazánkban és Közép-Európában

Szervező: Árendás Zsuzsanna (TK SZI/CEU)

A szekció olyan előadásokat helyez fókuszált- tematikus és interdiszciplináris értelemben vett- dialógusba, melyek a különböző társadalmi helyzetű és végzettségű romák munkavállalási esélyeinek alakulását, lehetőségeit járják körül, illetve a különböző munkaerőpiaci szektorokban tapasztalható akadályokat és integrációs erőfeszítéseket (pl. sokszínűségi politikákat) veszik számba. A szekció elsősorban olyan elmélyült, etnografikus jellegű kutatásokon alapuló előadásoknak szeretne teret adni, melyek fókuszában az egyén áll, a kutatás kérdései pedig az egyéni ágencia, egyéni társadalmi mobilitás, munkaerőpiaci stratégiák és életutak körül körvonalazódnak, valamint számot vetnek a társadalmi mobilitás egyéni „árával” (individual costs) az olyan történetek kapcsán, amikor az egyén gyors és nagyívű mobilitási pályán „robog végig” egy külső szemlélő által sikeresnek vélt munkaerőpiaci mobilitás során. Másodsorban, hangsúlyt szeretnénk fektetni az intézmények (iskolák, tanodák, szakkollégiumok) és (állami és/vagy magánfinanszírozású) szervezetek támogató illetve akadályozó szerepére is a roma fiatalok iskolából/képzésből a munkába kerülése kapcsán. A szekció célja továbbá teret biztosítani azoknak a kutatásoknak is, melyek a munkaadói oldalról vizsgálják meg a romák munkaerőpiaci integrációjának kérdését, például azt, hogy a napjainkban egyre népszerűbbé váló esélyegyenlőségi vagy sokszínűségi vállalati gondolkodásban (illetve intézményesült politikákban) mennyire fér el a romák munkahelyi integrációjának kérdése.

9. Osztály/szerkezet: mit tudunk a magyar társadalom osztályszerkezetéről?

Szervezők: Gregor Anikó (ELTE TáTK), Éber Márk Áron (ELTE TáTK) 

A szekcióba egyaránt várjuk a marxi, illetve a weberi osztályelemzési hagyományhoz kapcsolódó előadásokat, mint ahogyan nyitottak vagyunk a bourdieu-i szociológia elemzési apparátusát alkalmazó elemzések előtt is. Az osztályok szétbomlása, illetve szétforgácsolódása, az osztályszerkezet eltűnése, “az osztály halála” mellett érvelő előadások szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szekcióban folyó szakmai párbeszéd eredményeként pontosítsuk tudásunkat arról, hogy a magyar társadalom mely metszetei mutatnak inkább az osztályosodás és melyek inkább az osztálytalanodás felé.

A szekciót korreferensi rendszerben rendezzük meg, ezért a szekcióba jelentkezők vállalják, hogy beválogatásuk esetén előadásuk írásos változatát a konferencia előtt legalább két héttel írásban is eljuttatják a szekciószervezőkenk.

10. Egészségesélyek és rizikómagatartások a 21. században

Szervező: Elekes Zsuzsanna (BCE)

A szekció szervezésével az a célunk, hogy egy olyan közös szakmai gondolkodást indítsunk el, amely az általános társadalmi közérzetet, lelkiállapotot mérő és jelző kutatási eredményeket egymással összehasonlítva, egymásra reflektálva próbálja meg vizsgálni és megpróbálja más társadalmi folyamatok tágabb keretében értelmezni.

A szekcióba várjuk azokat az előadókat, akik az egészségi állapot, halandóság, rizikómagatartások, általános lelkiállapot terén empirikus kutatásokat végeznek, magyarázatot keresnek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokra, nyitottak arra, hogy saját eredményeiket másokéval összehasonlítva értelmezzék, vagy akik olyan elméleti kérdésekkel foglalkoznak, amelyek tágabb értelmezési keretet adhatnak a változások megértéséhez.

11. Személyes kapcsolathálózatok

Szervezők: Albert Fruzsina, Dávid Beáta (TK SZI/Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet)

Szekciónkban kifejezetten a személyes kapcsolathálózatokat szeretnénk a figyelem középpontjába állítani. A szekció nem kíván különbséget tenni sem a kutatásban felhasznált módszerek (névgenerátor, pozíciógenerátor, méretgenerátor stb.), sem a megközelítések között, célunk a társadalmi hálózat elemzés sokszínűségének demonstrálása.

Lehetséges témák például: a személyes kapcsolathálózatok, vagy azok bizonyos dimenzióinak (pl. barátok, családi kapcsolatok, szomszédság) jellegzetességei meghatározott, akár szocio-demográfiai, akár földrajzi szempontból körülírt társadalmi csoportok esetében (pl. férfiak-nők, idősek-fiatalok, romák, hajléktalanok kapcsolati jellegzetességei, meghatározott települések/településrészek, szervezetek kapcsolathálózati jellemzői), a kapcsolathálózati jellemzők/kapcsolati tőke és a jóllét (élettel való elégedettség, egészség, magányosság) összefüggései, szegénység és kapcsolatok, kapcsolatok és személyiség, az IKT eszközök hatása a kapcsolatokra, kapcsolatok az online térben, a személyes kapcsolatok feltérképezésére használt módszerek.

12. Térbeli modellek társadalomtudományi problémákban

Szervező: Bozsonyi Károly (KRE) 

A szekció célja a széles értelemben vett magyar társadalomtudományi közösség téri modellezéssel foglalkozó tagjait összehívni a módszertanok, a gondolatok (és talán az adatbázisok) megosztásának előmozdítására. Minden olyan kontribúciót szeretettel várunk, ahol a társadalmi folyamatok térbeliségének explicit szerepe van a kvantitatív modellek formulázásában.

A bemutatott empirikus elemzésen alapuló előadásokkal kapcsolatosan az az egyetlen konkrét elvárás, hogy térbeli adatok tér ökonometriai vagy térstatisztikai elemzésének segítségével mutasson be egy társadalomtudományi szemszögből releváns kérdést. Mivel az alkalmazott modellek megkövetelik, hogy a téri felbontás kellően részletes legyen, elvárás, hogy minimum százas nagyságrendű vagy azt meghaladó számú térelemen történjen a feldolgozás. Várunk hazai és külföldi adatokkal dolgozó anyagokat egyaránt. Országos, vagy regionális adatbázisok egyaránt szóba jöhetnek, amennyiben biztosítják a megkívánt minimális térelemszámot. Áttekintő szakirodalmi összefoglalóval, módszertani jellegű elemzésekkel, szimulált adatok alkalmazásával készült munkával szintén lehet a szekcióba jelentkezni.

13. Történelem és szociológia viszonya a 21. században

Szervezők: Kiss Zsuzsanna (ELTE TáTK) és Gyáni Gábor (MTA TTI)

A szekcióba történészek, szociológusok, társadalomtörténészek, történeti szociológusok jelentkezését várjuk. Egyfelől olyan résztvevőket keresünk, akik előadásukban történelem és szociológia évszázados viszonyára elméleti szempontból reflektálnak. Az elmélettörténeti előadások esetében is fontosnak tartjuk azonban, hogy a múltban felmerülő kérdések kapcsán a két tudomány jelenlegi viszonya kerüljön a középpontba. Másrészt olyan előadókat várunk, akik saját kutatási tapasztalatuk alapján illusztrálnák a történeti tudatosság jelentőségét a szociológiai elméletalkotásban, vagy éppen a történeti tudatosság hiányából fakadó nehézségeket szemléltetnék."

14. Vallásszociológia Magyarországon – múlt, jelen, jövő

Szervező: Révay Edit (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet/Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)

Mit értünk valláson a mai Magyarországon? Milyen olyan új vallási jelenségekkel találkozni, melyek szétfeszítik a hagyományos vallásértelmezés kereteit? Hogyan változik a vallás szerepe a magyar társadalom különböző szintjein és csoportjaiban. Milyen társadalmi-politikai tényezők hatnak ezekre a folyamatokra? Mennyire van jelen az ateista-szocialista múlt a mai vallási helyzetképben, három évtizeddel a rendszerváltás után? A korábban uralkodó, mára viszont erősen befolyását vesztett szekularizációs elmélet mennyiben nyújt magyarázatot a vallási változás folyamataira? Milyen alternatív magyarázatok léteznek a vallási individualizációtól a sebzett identitásokig, és ezek mennyiben állják ki az empíria próbáját? Mi jellemzi a rendszerváltás óta felnövő generációk vallásosságát, miben különbözik az idősebb korosztályokétól? Milyen hatással van a vallás és a vallásosság a társadalmi élet egyéb területein? Milyen módon ragadhatjuk meg empirikusan a változásokat, és milyen szerep jut ebben a kvantitatív és a kvalitatív kutatási módszerek változó tárházának? Végül, de nem utolsósorban: milyen a vallásszociológiai kutatás és oktatás intézményesültsége, jelenléte és jövője Magyarországon?

Ezekre és hasonló kérdésekre szeretnénk keresni a társadalomtudományos megalapozottságú válaszokat a szekcióban elhangzó előadásokkal.

14. Szekció PhD hallgatóknak, mentorálással

Facebook esemény