Herke, Boglárka., & Szikra, Dorottya. (2025). Nemek közötti egyenlőség Magyarországon európai összehasonlításban

Herke, B., & Szikra, D. (2025). Nemek közötti egyenlőség Magyarországon európai összehasonlításban, 2015–2022. In Társadalmi Riport (pp. 175–194). TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. https://doi.org/10.61501/TRIP.2024.8

Absztrakt:

Ebben a tanulmányban a nemek közötti egyenlőség helyzetének alakulását vizs gáljuk Magyarországon 2015 és 2022 között, az elérhető indikátorok alapján, összehasonlítva az Európai Unió tagállamaival, kiemelten a visegrádi országokkal. A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke, alapvető jog, és a Szociális Jogok Európai Pillérének egyik legfontosabb elve (Európai Bizottság 2020). A 2015 és 2022 közötti időszak két, a tagországok társadalom- és gaz daságpolitikáját összehangolni hivatott, ún. euró pai szemeszter ciklust, és ezen belül két nemek közötti esélyegyenlőségi stratégiát ölel fel (2015–2019, illetve 2020–2025). Tanulmányunkban tehát az EU nemek közötti egyenlőséggel kap csolatos e két ciklusban megfogalmazott célkitűzéseit tekintjük sorvezetőnek. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekre össz pontosítunk, és nem elemezzük a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos jelentős és negatív változásokat.1 Az első időszak a nők munkaerőpiaci részvételének növelését, a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségek csökkentését, a nők szegénysége elleni küzdelmet, a nők és férfiak egyenlő részvételét a döntéshozatalban, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet és az áldozatok védelmét jelölte ki fő célul. A második időszak három kulcsszó köré rendezte a célkitűzéseket: szabadság, boldogulás és vezetés. A szabadság dimenziója a nemi alapú erőszak elleni fellépés és az áldozatok védelme mellett a nemi sztereotípiák visszaszorítását is magában foglalja. A boldogulás a nők és férfiak gazdaságban való egyenlő részvételére utal, és a fizetett munkán túl törekszik a (nem fizetett) gondoskodói feladatok egyenlőbb elosztására is. Ezen kívül a bérkülönbségek2 jelentős részét okozó ágazatok közötti elkülönülést is csökkenteni kívánja, különös figyelemmel a nők STEM (természettudomány, technológia, műszaki tudományok és a mate matika) ágazatokban való részvételének előmozdítására. A vezetés dimenziója a nők egyenlő részvételi esélyét ösztönzi a döntéshozatalban azzal, hogy a nők gazdasági (cégek), politikai (pl. kormány, parlament) és egyéb állami intézmé nyek (pl. bíróságok) vezető tisztségeiben betöltött szerepét kívánja elősegíteni.