Győri Ágnes – Perpék Éva – Huszár Ákos – Balogh Karolina (2023): Milyen egyenlőtlenségekkel szembesülnek a humán foglalkozásúak a munkakörülmények terén? A munkahelyi stresszorok változása  Magyarországon 2006 és 2020 között. Statisztikai Szemle, 101(12): 1051-1083. https://doi.org/10.20311/stat2023.11.hu1051

Absztrakt:

Tanulmányunk a humán területen dolgozók munkakörülményeit vizsgálja a munkával kapcsolatos stressztényezőkre fókuszálva, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen különbségek figyelhetők meg ebben a tekintetben az egyes humán foglalkozások között, illetve történt-e változás az utóbbi másfél évtizedben Magyarországon. Korábbi nemzetközi vizsgálatok rámutattak, hogy az Európai Unió országaiban – így Magyarországon is – általánosságban javult a munkahelyek minősége, különösen azoknál a foglalkozásoknál, amelyek leginkább ki vannak téve a fizikai kockázatoknak. Kérdés, hogy az „emberközpontú”, az egyénre mint kliensre fókuszáló foglalkozások esetében, amelyek erős érzelmi-mentális megterheléssel járnak, a munkakörülményeket érintette-e ez a pozitív tendencia. A kérdéskör vizsgálata különösen indokolt, hiszen az emberekkel foglalkozó szakmákban, például az oktatási, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók munkakörülményei meghatározóak a diákok/páciensek/kliensek oktatásának, illetve ellátásának minősége és hatékonysága szempontjából. Vizsgálatunkhoz az Európai Unió munkaerő-felmérésének (EU Labour Force Survey, LFS) nemzetközi adatbázisát használtuk. Eredményeink egyfelől arra a kedvezőtlen változásra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben erősödött a magyar egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek munkahelyi erőszakos viselkedésnek való kitettsége a többi foglalkozási területen dolgozók csoportjaihoz képest. Másfelől azt is kimutattuk, hogy jelentősen megnőtt a túlórázásban érintettek aránya az oktatók, illetve a pedagógusok körében, a szociális és egészségügyi munkát végző dolgozók körében viszont csökkent a túlmunka.