Projektvezető

Szirmai Viktória

Koordinátor

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Konzorciumi tagok

Eötvös Loránd Tudományegyetem – Hunyadi György
Budapesti Corvinus Egyetem – Kerekes Sándor
MTA Szociológiai Kutatóintézet – Szirmai Viktória
BOKARTISZ Kht. - Molnár Géza
Tudatos Vásárlók Egyesülete – Gulyás Emese
Védegylet – Lányi András
Norwegian University of Science and Technology - Annik Magerholm Fet

Résztvevők

Szirmai Viktória
Váradi Zsuzsanna

Kovács Szilvia

A kutatás

A kutatás célja, hogy feltárja a mai magyar társadalom főbb társadalmi státuscsoportjai által kialakított területfogyasztási modelleket, azok társadalmi, gazdasági, továbbá érdek meghatározottságait, az ezekből fakadó fenntarthatatlan természeti, környezeti és társadalmi problémákat, valamint konfliktusokat. Továbbá, hogy a folyamatok ismeretében kidolgozza a különböző térbeli társadalmi státuscsoportokra releváns, és egyben fenntartható területfogyasztás modelljeit, illetve a megvalósítás társadalmi és térbeli feltételeit. A globalizáció, az átmenet, illetve a modernizáció folyamatai, valamint az urbanizáció újrastrukturálták a magyar társadalom területi elhelyezkedésének a szerkezetét. Az európai trendeknek megfelelően a magyar nagyvárostérségek, közte Budapest esetében is két nagy területi társadalmi trend érzékelhető: egyrészt erősödött a térbeli gazdasági, társadalmi koncentráció a gazdasági erőforrások, a fejlett infrastruktúra és a magasabb társadalmi státusú csoportok nagyvárosi elhelyezkedése esetén. Másrészt jellemzővé vált a térbeli gazdasági, társadalmi dekoncentráció, a városi terjeszkedés is, többek között a gazdasági és a társadalmi szuburbanizáció hatására. A belvárosi negyedek társadalmi és környezeti problémái következtében felgyorsult a lakosság kiáramlásának folyamata (különösképpen Budapesten), ami a közlekedési ártalmak növekedését, a mezőgazdasági, valamint a zöld területek csökkenését, a kompakt városok helyett az egyre inkább szétterülő város, a társadalmi kohézió felbomlásának a veszélyét adta. A kutatók ezért is tartják fontosnak feltárni, mi történik most, és mi várható Budapesten és a város környéken élő, különböző társadalmi helyzetű népesség körében, milyenek a költözési törekvéseik, lehetőségeik és ezek milyen újabb területfogyasztási folyamatokat, kedvezőtlen környezeti és társadalmi károkat eredményeznek. A kutatás elméleti és empirikus módszerekre épül, a budapesti régióban megvalósított kérdőíves reprezentatív vizsgálatra, a problémakörben érintett, a területfogyasztási folyamatokat befolyásolni képes társadalmi szereplőkkel készített strukturált mélyinterjúkra, társadalomstatisztikai elemzésekre, valamint nemzetközi összehasonlításra.