Projektvezető
Tamás Pál
Koordinátor
Université Catholique de Louvain-la-Neuve - Lieven de Winter és Benoît Rihoux
Konzorciumi tagok
- Institute of Sociology of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest
- Université Catholique de Louvain (UCL), Belgium
- Universidad Complutense de Madrid (UCN), Spain
- Centre Interdisciplinaire de Recherche Comparative en Sciences Sociales, (CIR) Paris, France
- The Interdisciplinary Centre for Comparative Research in the Social Sciences (ICCR), Vienna, Austria
- Non-Estonians' Integration Foundation (IF), Tallinn, Estonia
- The Institute of International and Social Studies (IISS), Estonia
- University of Cyprus (UCY )
- G17 Institute, Belgrade, Serbia and Montenegro
Résztvevők
Tamás Pál, Erőss Gábor, Tamási Péter, Schmidt Andrea, Csizmady Adrienne
A kutatás
Sem az európai integráció, sem a jólét önmagában nem oldja meg az „etnikai” konfliktusokat, példa rá Belgium. Újabb és újabb államok születnek Európában, újabb és újabb közösségek lépnek fel területi, ill. autonómia-követelésekkel.
A kutatás célja ezen a konfliktusok értelmezése, tipizálása, monitorozása és előrejelzése.
1) Az etnikai, identitáspolitikai konfliktusok története (a vizsgált régiókban, ill. országokban),
2) A jelentősebb résztvevők számba vétele (személyek és intézmények),
3) az általuk folytatott tevékenység elemzése (pl.: erőszakos/nem erőszakos, média-használat stb.),
4) konfliktus-megoldási stratégiák (nemzetközi szervezetek beavatkozása, területi autonómia megadása, nyelvpolitikai intézkedések stb.),
5) Identitásközösségek, etnikai csoportok közötti feszültség mérésére és alakulásnak előrejelzésére alkalmas mérő- és monitorozó-rendszer kialakítása
Részvevők: Belgium (flamand-vallon konfliktus), Ciprus (görög-török), Ausztria (szlovén kisebbség), Magyarország (Csehországgal és Szlovákiával együtt, a romák és a „többségi társadalmak” viszonyát kutatva mindhárom országban), Spanyolország (Baszkföld), észak-Írország, észtország (orosz kisebbség), Szerbia (Vajdaság és Szandzsák).
Intézetünk koordinálta a teljes közép-európai (Magyarország, Csehország, Szlovákia) adatfelvételt, interjúkat készítettünk roma közéleti aktivistákkal, és számos cigány civilszervezet, egyesületet, médiaműhelyt, kisebbségi önkormányzatot, pártot stb. megkerestünk – az ő képviselőik töltötték ki a kérdőíveket.
Kiderült (amit persze eddig is sejtettünk), hogy a magyarországi cigány értelmiség a romák helyzetét nem etnikai konfliktus „gerjesztésével”, hanem együttműködéssel kívánja megoldani.