Jour Fixe 153 | Szalma Ivett – Herke Boglárka - Paksi Veronika: A szülőség időzítése Magyarországon: társadalmi trendek és családpolitikai megoldások

2025. május 15. - 2025. május 15.

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely)

Szociológiai Intézete

tisztelettel meghívja 153. Jour Fixe eseményére

A szülőség időzítése Magyarországon: társadalmi trendek és családpolitikai megoldások

Előadók: Szalma Ivett, Herke Boglárka, Paksi Veronika (HUN-REN TK SZI)

Hozzászólók: Szikra Dorottya (HUN-REN TK SZI), Makay Zsuzsanna (KSH - Népességtudományi Kutatóintézet)

Időpont: 2025. május 15. csütörtök 13:00

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.; B.1.15 tárgyaló

Online: Zoom link:

https://us06web.zoom.us/j/82990104620?pwd=H3ShZsxj9MAUTK8bmL2lmqXyWiqPks.1

Meeting ID: 829 9010 4620
Passcode: 293338

Absztrakt:

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyar családpolitikai intézkedések – például a CSOK, a Babaváró hitel és a különböző családi adókedvezmények – milyen hatással vannak a gyermekvállalás időzítésére. Bár a korábbi kutatások foglalkoztak a családpolitika gyermekszám szerinti szelekciós hatásaival és a társadalmi csoportok közötti különbségekkel (Herke 2021; Kramarics 2023), a gyermekvállalás életkorának eltolódása és annak következményei eddig kevés figyelmet kaptak.

Elemzésünk központi kérdése, hogy a magyar családpolitika mennyiben igazodik a társadalom gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeihez, és hogyan befolyásolja a gyermekvállalás időzítését. Az elmúlt években megnőtt a házasságkötések száma – különösen a Babaváró hitel bevezetését követően (Kapitány – Murinkó 2020) –, ami felveti a kérdést, hogy változik-e az a társadalmi norma, amely meghatározza, mikor tekintik „túl későinek” a gyermekvállalást.

A tanulmány kitér a sikeres családpolitika alapelveire is, követve Gerda Neyer (2008) megközelítését, amely szerint a családpolitikai intézkedéseknek a valós igényekhez kell igazodniuk, nem pedig politikai kereteknek kell alakítaniuk a gyakorlatokat. Ebből a szempontból vizsgáljuk a magyar családpolitika szelektív jellegét és az életkori feltételek szerepét a támogatási rendszerekben.

Elemzésünk egyrészt bemutatja az életkorra vonatkozó családpolitikai intézkedések alakulását és változékonyságát, másrészt empirikus adatokra támaszkodik. Az elemzés az European Social Survey 2018-as adatait, a KSH statisztikáit, valamint egy 2024-ben végzett magyarországi reprezentatív vizsgálat eredményeit használja fel, amelyben az ideális, a túl korai és a túl késői szülővé válás életkorát vizsgáljuk. Ez lehetőséget ad arra, hogy longitudinális módon elemezzük a szülőség időzítésével kapcsolatos preferenciákat, és megvizsgáljuk, vajon változtak-e ezek a családpolitikai intézkedések fényében.

Hivatkozások

Herke, B. (2021). Investigating the Welfare Deservingness of Single Mothers: Public Image and Deservingness Perceptions in Hungary. East European Politics and Societies: And Cultures, 35(3), 613-637. DOI: 10.1177/0888325420937773

Kapitány, B. – Murinkó, L. (2020). Párkapcsolati változások, termékenységi trendek. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2020 (146-170). Budapest: TÁRKI.

Kramarics, Sz. (2023). „Sokak szerint csak ingyen pénz” – A babaváró hitel igénylőinek családképe. Esély – Társadalom- és szociálpolitika folyóirat, 34, 81-98. DOI: 10.48007/esely.2023.1.5

Neyer, G., & Andersson, G. (2008). Consequences of Family Policies on Childbearing Behavior: Effects or Artifacts? Population and Development Review, 34, 699-724. DOI: 10.1111/j.1728-4457.2008.00246.x

Abstract- ENG

The Timing of Parenthood in Hungary: Social Trends and Family Policy Solutions

This study examines how Hungarian family policy measures—such as the CSOK housing subsidy, the Baby Expecting Loan, and various family tax benefits—affect the timing of childbearing. While previous research has explored the selective effects of family policies on the number of children and the differences between social groups (Herke 2021; Kramarics 2023), less attention has been given to the postponement of childbearing and its consequences.

Our central research question is to what extent Hungarian family policies align with societal attitudes towards childbearing and how they influence the timing of parenthood. In recent years, the number of marriages has increased, particularly following the introduction of the Baby Expecting Loan (Kapitány & Murinkó 2020), raising the question of whether societal norms regarding the “too late” timing of childbearing are shifting.

The study also addresses the principles of effective family policies, following Gerda Neyer’s (2008) approach, which argues that family policy measures should respond to actual needs rather than being shaped by political frameworks. From this perspective, we analyze the selective nature of Hungarian family policies and the role of age-related conditions in the support system.

Our analysis presents the evolution and variability of age-related family policy measures while drawing on empirical data. The study utilizes data from the 2018 European Social Survey, Hungarian Central Statistical Office statistics, and findings from a nationally representative survey conducted in Hungary in 2024. This survey examines the perceived ideal, too early, and too late ages for becoming a parent. These data allow us to conduct a longitudinal analysis of preferences regarding the timing of parenthood and to explore whether these preferences have shifted in response to family policy measures.

Refernces