Jour Fixe 149 | Hilbert Bálint: Bécs és Budapest dualizmuskori várospolitikai hatékonyságának komplex vizsgálata fővárosi és kerületi szinten (1880–1910)

   2025. április 3. - 2025. április 3.

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) 

Szociológiai Intézete 

tisztelettel meghívja 149. Jour Fixe eseményére

 

Bécs és Budapest dualizmuskori várospolitikai hatékonyságának komplex vizsgálata fővárosi és kerületi szinten (1880–1910)
 

Előadó: Hilbert Bálint (HUN-REN TK SZI)

Hozzászólók: Demeter Gábor (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet); Kőszeghy Lea (HUN-REN TK Szociológiai Intézet)

Időpont: 2025. április 03. csütörtök 13:00

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15 tárgyaló

Online: Zoom link: 

HAMAROSAN

 

Absztrakt

A tanulmány Bécs és Budapest 1880 és 1910 közötti várospolitikai hatékonyságát a két város infrastrukturális kiépülésének és azt irányító városi kormányzási kontextus komplex kvantitatív és kvalitatív elemzésén keresztül vizsgálja. A kutatási módszertan két dimenzió (kormányzási és infrastruktúra-kiépítési) és három szempont (építési, pénzügyi és területi) ötvözésén alapul. A kormányzási dimenzió keretében – elsősorban jogszabályok elemzésével – a tanulmány feltárja Bécs és Budapest autonómiájának általános jellemzőit, építési és költségvetési jogköreik gyakorlásának részleteit, valamint kerületeik hatásköreit. Az infrastruktúra-kiépítési dimenzióban a kutatás Bennett-féle komplex mutató, duál-mutató, valamint lánc- és bázisindex számításával, továbbá költségvetési adatok bevonásával végez több infrastruktúrára kiterjedő kvantitatív elemzést fővárosi és kerületi szinten, képet adva Bécs és Budapest alapvető humán és fizikai infrastruktúrafejlesztésének eredményességéről és területi egyenlőtlenségeinek 1880 és 1910 közötti alakulásáról. A dimenziók és szempontok eredményeinek szintézise rámutatott, hogy az autonómabb és decentralizáltabb kormányzású Bécs – két jelentős városbővítési hullám kihívásai ellenére – hatékonyabban és kisebb egyenlőtlenségekkel építette ki főbb infrastruktúráit, mint az állami befolyásnak fokozottan kitett, centralizáltabb szervezetrendszerű, ugyanakkor lakosságarányosan nagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkező Budapest. A kutatás nem csupán a két város dualizmuskori történeti vizsgálódásai, hanem az infrastruktúrák és intézményi struktúrák korokon átívelő útfüggőségének elvére alapozva, későbbi korszakok várospolitikai eredményességének vizsgálatához is komplex módszertani alapot kíván biztosítani.

A kézirat elkérhető a szociologia@tk.hun-ren.hu e-mail címen.