A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) 

Szociológiai Intézete 

tisztelettel meghívja 127. Jour Fixe eseményére

 

Az energiaválság, energiaátmenet, és fenntartható energiafogyasztás térbeli-társadalmi egyenlőtlenségei

 

Előadó: Kőszeghy Lea (TK SZI)

Hozzászólók:  Koós Bálint (KRTK); Muth Dániel (KRTK)

Időpont: 2023. decemebr 14. csütörtök 11:00 

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15 tárgyaló

Online: Zoom link: 

https://us06web.zoom.us/j/82233486344?pwd=05NpJnWy5kPPBEvGWdVPmF2dKX0WAD.1

Meeting ID: 822 3348 6344
Passcode: 976704

 

Absztrakt:

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcskérdése az energiaátmenet: az energiahasználat átalakítása az üvegházhatásúgáz-kibocsájtás csökkentése érdekében. Eközben 2021 óta új energiaválság bontakozik ki, ami a háztartások számára hirtelen adaptációs kényszert eredményezett, egyebek mellett a jelentősen megnövekedett energiaárak következtében. Magyarországon a háztartások energiahasználatának kontextusát az elmúlt 10 évben sokáig a 2013-14-es hatósági árszabályozás („rezsicsökkentés”) adta, amely a támogatási rendszer korlátozottságával, és kiszámíthatatlanságával együtt csökkentette a háztartások motivációját a hatékonyabb energiahasználatra, illetve az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokra. Ez a helyzet változott meg jelentősen a hatósági árszabályozás felülvizsgálatával 2022 augusztusától. A tanulmány ebben a kontextusban elemzi a magyarországi energiahasználattal kapcsolatos gyakorlatok és problémák társadalmi, térbeli egyenlőtlenségeit, a lakossági energiaárak 2022-ben történt emelkedésének egyenlőtlen társadalmi, és térbeli társadalmi hatásait, és a háztartási adaptációs stratégiák társadalmi-térbeli eltéréseit, külön figyelmet fordítva a fenntarthatóság szempontjából kérdéses adaptációs technikákra, egy 2023 február-márciusában készült reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatai alapján. Rámutat, hogy a legjelentősebb adaptációs kényszer éppen az anyagi, és egyéb erőforrásokkal rosszabbul ellátott háztartásokban jelentkezett, amelyek közül sokak számára a fogyasztáskorlátozás volt az egyetlen reális lehetőség energiaköltségeik csökkentésére. Ugyanakkor az erőforrásokkal jobban ellátott háztartások az energiaáremelkedés óta eltelt néhány hónapban nagyobb valószínűséggel tudtak olyan, akár nagyobb költségekkel járó energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani, amelyek a háztartás életminőségének javítására is alkalmasak lehettek. Bemutatja továbbá, hogy ugyan eltérő jelleggel, de mind a kedvezőtlenebb, mind a kedvezőbb helyzetű háztartások adaptációs stratégiáiban megtalálhatóak fenntarthatósági szempontból kérdéses technikák